Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
P. Seb: Buddha csodái
283 hirdetett. Az első az, hogy a látható világ örökös változásnak van alávetve, az életre a halál és a halálra ismét az élet következik. Tanítja, hogy az ember és minden, ami csak létezik, örökös körforgásban az élet minden alakjain keresztül vándorol (lélekvándorlás) és hogy a hely, melyet a lények sorozatában elfoglal, az előbbi életfázis jutalma vagy büntetése, hogy tehát a jók haláluk után megdicsöült, a rosszak pedig rút, elkárhozott testbe vándorolnak; hogy a megdicsőülés és a büntetés állapota nem örök, vagyis, hogy az erényért csak ideigvaló jutalom, a bűnért csak ideigvaló büntetés jár, és hogy a vándorlás ez öröktörvénye úgy Istent, mint az embereket, akár jók, akár gonoszak, ismét visszahozza a földre, hogy újra kiállják a próbát, és újra keresztülmenjenek a változások szakadatlan során. Buddha másik sarkalatos tana az, hogy az ember az átváltozás örök törvénye alól kivonhatja magát azáltal, hogy lelép a Nirvánába, v. i. a «megsemmisülés» állapotába. Ebbe az állapotba csak a halál által juthatni (de azért nem mindenki jut a halál után a Nirvánába, hanem a legtöbben a lélekvándorlás törvénye szerint egy más fejlődési fázisba jutnak). Aki a Nirvánába belépendő, az már halála előtt különbözik a többi emberektől, mert határtalan tudással ismerte a világot, amint van, ismerte a természetet és erkölcsi törvényeket, és gyakorolta a hat legfőbb «tökéletességet»: az alamizsnálkodást, az erkölcsösséget, a tudást, az erősséget, a türelmet és a felebaráti szeretetek (L. Eugene Burnouf id m.) A buddhismus két különböző dolgot foglal magában. Egyrészt gyűjteményét képezi különféle tanoknak, tanácsoknak és szabályoknak, melyek néha a természeti törvény igen gyöngéd alkalmazásai, és ezáltal félrevezeti az embert és csodálatot kelt. Ámde ennek hatását egészen lerontja a «Nirvana» tana. A Nirvana nem a buddhismus kizárólagos tanítmánya; feltalálható az valamennyi brahman iskolában. Azonban mig a brahmanismusban a Nirvana az Istenségbe való beleolvadást jelenti, addig a buddhismus Nirvánája a teljes megsemmisülés. Ez tehát a buddhismus jellemző vonása: az erény gyakorlását kötelességgé teszi és jutalmul a megsemmisülést kínálja, melyet megszabadulásnak, megváltásnak nevez. Ámde az ilyen tanítás
