Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

223

ez ellenfeleink, hogy a praeadamiták a bibliai Adám idejében már nem léteztek. Ük azonban ilyen állításra nem is gondolnak.

Ha már most bebizonyítjuk a most élő emberi nem egységét az eredetre nézve, akkor mindkettőnek megfeleltünk.

Már pedig, ha első sorban a nyelveket veszszük tekintetbe, észreveszszük, hogy nincs nyelv, melyet egy-egy nagyobb nyelvcsaládba be nem sorozhatnánk az összehasonlító nyelvészet észlelései alapján. Ez ugyanis kisüli, hogy az összes élő nyelvek két vagy három főbb nyelvcsaládba folynak vissza egymással és az illető törzsnyelvvel szoros rokonságot árulván el. E nyelvcsaládok, u. m. a sémi, japheti és Sanscrit, egymás között egyes tövekben és szavakban, az egész nyelvtani és mondattani rendszerben oly szoros rokonságot tüntetnek föl, hogy az összehasonlító nyelvészet azon okvetetlenül szükséges következtetésre vezet bennünket., hogy az emberiség valaha egy nyelvet beszélt, mi máskép nem volt lehetséges, mint, hogy egy törzsszülötöl is származott. Ha a műveletlenebb néptörzsek még manapság is oly elszigetelten élnek egymástól, hogyan lett volna lehelséges az, hogy két vagy három, vagy több törzs egymással oly szorosan fért volna meg, hogy még közös nyelvet is beszélt volna. Hiszen e nemzeti elkülönzés — merem mondani — némileg magában az emberi természetben gyökerezik. Ha tehát az emberiség löbb törzsszülötöl származott volna, akkor az összehasonlító nyelvészetnek is más eredményekre kellene vezetnie.

Maga a zoologia is szükségképen ily következtetésre vezet és az emberi nem származási egységét védelmezi. Nincs semmi különös ismertető jel, mely az egyes emberfajokat oly élesen elkülönítené egymástól, hogy ellenkező következtetésre vezessen. Akár — úgymond Humboldt Sándor — akár tanáromnak Blumenbachnak régi, öt faj szerint való osztályozását (kaukázi, mongol, amerikai, aethiop és malaji) követjük, akár Pricharddal hetet (iráni, turáni, amerikai, hottentott-buschmann, néger, papua, alfuru) veszünk számba, még mindig semmi él a typus- ban, semmi határozott elv a felosztásban fel nem ismerhető» (Kosmos, Stuttgart, 1869. 1. 383. lap). A bőr színe .a testalkat alakulása különösen a koponya, az arcszög és a hajzat okozta