Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

220

Nem lehetett az ember az anyagi világ kifejlődése előtt teremtve ? Nem lehetett, és pedig azért nem, mert 1. a kinyilatkoztatás ellene mond ; nem lehetett azért, mert 2. fejtegetésünk folyamán sehol sem pillantottunk meg oly körülményeket, melyek az ember létét is megengedték és biztosították volna; nem lehetett, mert ezt 3. a geológia kutatásai is megcáfolják; nem lehetett, mert 4. az összes nemzetek hagyományai és mythologiái is mellettünk szólnak.

De ugyanezen hagyományok a bibliával tökéletes összhangzásban azt is tanítják, hogy Isten közvetetlen teremtő mindenhatóságával csak egy emberpárt teremtett és pedig Mózes elbeszélése szerint először a férfit, azután a férfi tulajdon testéből a nőt.

A jelen anyag elég fontos arra, hogy az egyház az egymástól eltérő vagy szabatosabb értelmezést meg ne tűrje az igaz értelmezés mellett. Jónak látjuk azért e helyütt az ember teremtésére vonatkozó azon tételeket, melyeket a katholikus egyház csalhatatlan tanító tekintélye megállapított, felsorolni. Ilyen tétel különösen a következő három:

1. Az ember halhatatlan lélek és halandó testből áll.

2. Az emberiség törzsszülőit Isten közvetetlenül teremtette.

3. Isten egyetlen egy emberpárt teremtett.

a) Az első tétel bebizonyítása első sorban a bölcseid feladata. Épen ezért e helyütt nem fogunk az érvelésre súlyt fektetni; elég ha utalunk a híres «Firmiter» fejezetre (4. later zsinat.): . . . qui utramque . . . condidit creaturam . . . angelicam videlicet et mundanam, ac deinde humanam, quasi communem ex corpore et spiritum constitutum. A spiritus alatt csak halhatatlan lelket értünk (míg az anima alatt állati lelket is). Ellenkezik e cikkelylyel a materialismus, melynek napjainkban a Spiritismus üzelmei osztják a halálos döféseket.

b) A második tétel szerint Isten az embert közvetetlenül teremtette és pedig a férfit úgy, mint az asszonyt is. Az egyház tekintélye a fent idézett zsinatban nyilatkozik: qui sua omnipotenti virtute utramque condidit creaturam ... ac deinde humanam. Nem szabad e sorokat úgy értelmezni, hogy Isten mindenható ereje csakis az első két rendbeli teremtmény léte