Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
218 milyen a paradicsom volt — nem lehetett, úgy a kiima, mint a fiziológiai tényezők különb-különb volta miatt kimondja: mit Bestimmheit müssen wir daher auch behaupten, dass ein Paradies im biblischen Sinne es nie gegeben hat. (Das Leben der Erde. 406. lap.) Nagy hiba — Hummel uram — azt hinnie, hogy tudományos állításával a Szentírás ellenkezik, kár megtámadni valakinek oly állítását, mit ez sohasem mondott és nagyon furcsa dolog valakire tőle egészen idegen állítást rátukmálni. Ily ostromtól a paradicsom létét mi nem féltjük, kár tehát oly sajnálkozó szavakra fakadni.... das Paradies, dieser Augapfel der Theologen, leider wegfällt. Inkább rajtunk a sor sajnálkozni a fölött, hogy Hummel úr a Szentirást vagy nem ismerte, vagy nem értette, vagy rosszul értette. Mert 1. a Szentirás egy árva betűvel sem jelzi sehol, de sehol, hogy Isten a fajoknak csak egyetlen egy párját teremtette meg, mert a secundum genus suum, vagy secundum species suas kitételekből a képzelődés hamisítványainak hozzáadása nélkül, mint bárki is láthatja, ilyesmit kihozni nem lehet. De továbbá 2. azt setn mondja a Szentirás, hogy a paradicsom az összes állatfajok első lakhelye volt. Ha a 2. fej. 19. és 20. verse azt mondja, hogy Isten minden (73) álT latot Ádámhoz vezetett, s hogy Ádám minden állatot megnevezett, akkor a józan értelmezés beéri azzal, ha a nminden» szónak relativ érteményét veszi. Azon fajok, melyek a paradicsom éghajlata alatt nem élhettek, Ádám előtt ismeretlenek voltak, reá nézve, hogy úgy mondjam nem is léteztek, épen úgy mint a Nap fénye sem létezett a földre nézve egészen a negyedik napig; a pradicsom faunája volt Ádámra nézve az összes állatvilág; a paradicsom állatainak megnevezésével Ádám tökéletesen beérhette s be is érte. A sz. szöveg e helye a ^3 szócskának mintegy kifejtésképen csak a szárazföldi állatokat és a lég szárnyasait említi, míg a vizi állatokat hallgatással mellőzi, sőt a csúszómászókat sem említi, miért kellene tehát nekünk a sarkvidékek faunáját ideértenünk? Egyébiránt itt igazolva látjuk sz. Jeromos szavait:
