Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

216

kopoltyűit és sohasem fog magának tüdőt növeszteni; úszószárnyait nem fogja lábakká fejleszteni, pikkelyeit elvetvén, soha sem fog szörköntösbe öltözni. A létért való küzdelem is csak a képzelet költői szüleménye a valóság háttere nélkül, mint az egész theoria is. (V. ö. A. Hummel: Das Leben der Erde. Leipzig, 1870. 406. lap. «Darwin’s Theorie.)

Ha valaki a dolgot így tálalná fel, hogy a fajok egymásból fejlődtek ugyan, amennyiben Isten nem akart minden egyes fajt a holt anyagból létesíteni, tehát nem természetes kiválás» hanem tevőleges isteni beavatkozás folytán, úgy hogy minden egyes faj faji voltát az isteni teremtő erőnek köszöni: feleljük, hogy nézete sem a kinyilatkoztatásba, sem a Teremtöröl való helyes fogalomba nem ütközik s csak az a hibája, hogy érve nincs, hanem komoly geológiai kutatások hathatós érvekkel cáfolják meg. Ugyanezt mondjuk az állati lélek faji átfejlödé- séröl is, mely a természetbölcselet szerint még per accidens sem osztható. (Sanseverino Philosophia Christ. Cosmologia cap. 5. art. 4. n. 111.) Már pedig ami tökéletesedett, az legalább logikailag mindig osztható, mert a tökéletesedés mi más, mint új tökély hozzáadása? Ahol pedig hozzáadás van, ott van osztás is.

Akadtak, kik az állatvilágot a növényvilágnál korábbi keletiinek tartották, egyik-másik geológiai adatra támaszkodva. Itt-ott ugyanis a szénréteg alatt, (mely kétségkívül a növényzet képződménye), állati mnradványokra bukkantak. De megjegyzem, hogy vannak a szénréteg alatt itt-ott magánál a szén- rétegnél is későbbi keletű képződmények különösen oly helyeken, amelyek egykor tengerfenék gyanánt szerepeltek. Már pedig, hogy a tengerfenék növényzete el ne rothadjon, hanem elszenesedjék, ahhoz nagyobb katasztrófa kell, hogy t. i. a növény, mielőtt elrothadna földréteg alá zárassék el a víztől, és a szenesedés folyamata megindulhasson; az ilyen katasztrófa pedig csak véletlen, tehát ritka is, míg ellenben az állati csontmaradványok rendesen ülepedtek a nélkül, hogy elrothadtak volna. Ily hirtelen katastrofa folytán kerülhetett a szénréteg az állati maradványok rétege fölé.

E föltevést tiltja továbbá Brongniart Adolf természetbúvár