Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
XIII. Leó körlevele a bibliai tudományok művelése tárgyában
15 rokon tudományok fegyvereivel, a támadásnak megfelelő harcmodorral megvédelmezték. Ha ki mindezeket, amint kell, jó szándékkal megfontolja, el kell ismernie, hogy az Egyház a köteles gondviselés egyetlen egy módját se hanyagolta el arra nézve, hogy a Szentírásnak, az üdvösség forrásának éltető itala gyermekeit szüntelen üdítse, s hogy azt a díszes erősséget, melybe biztonság okáért Isten által helyeztetett, mindenha megtartsa, a tudomány minden díszével ékesítse, mire nézve soha se szorult s ma sem szorul senki más buzdítására avagy nógatására. Föltett szándékunk természete immár azt is követeli, Tisztelendő testvérek, hogy amit a szentírási tudományok helyes alkalmazására nézve jónak látunk, elmondjuk. Ezt megelőzőleg azonban szükséges e helyen megismerni, micsoda emberek küzdenek velünk, s milyen fogásokkal avagy fegyverekkel üldöznek minket. Azelőtt ugyanis különösen azokkal volt dolgunk, kik saját eszük után indulva, az isteni hagyományokat s az Egyház tanítói tekintélyét megvetve, azt állították, hogy a Szentírás a kinyilatkoztatott igazságoknak egyetlen forrása s a legfőbb hitbeli tekintély; most meg a rationalistákkal vaD sok bajunk, kik amazoknak mintegy szellemi fiai s örökösei lévén, szintén a saját eszük után indulnak, sőt még a keresztény hitnek apáiktól örökölt foszlányait is elvetették. Mert egyaránt tagadják ők, hogy lehet isteni kinyilatkoztatás, istensugallta Szentírás, s minderről vakmerő lélekkel azt mondják, nem más az, mint emberi találmány, emberi csalfa szó; nem valóban megtörtént dolgok hü leírása az, hanem vagy képtelen mese, vagy hazug történet, nem jóslat, nem prófétai szó, hanem amit annak mondanak, az vagy a megtörtént tények után költött áljóslat, vagy puszta természeti elöérzet; amik ott vannak, nem valódi csodák, nem az isteni mindenható erő megnyilatkozásai, hanem káprázatos, de a természet erőit azért meg nem haladó tünemények, hitregék; az evangéliumok és apostoli iratok pedig épen más szerzőktől valók. Az ilyfajta durva tévelyeket aztán, amelyekről azt hiszik, hogy ezekkel a Szentírás isteni igazságait kiforgathatják, úgy tüntetik fel, mint valami új tudomány