Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
211 szervezet, mely a legtökéletesebb állat (ember) szervezetét másnál jobban közelíti meg, akkor mi természetesebb, mint hogy a szárazföld állatainak az állatvilág teremtésében a legutolsó helyet kellett elfoglalniok ? E tényt a tudomány sem tagadja, valamint észszerűen semmit sem tagadhat, mit a Szentírás megállapít. Jól mondja a tudós De Serres: Mind a Genesis, wind az ásatások megfigyelései megegyezői eg bizonyítják, hogy e hajdan puszta és üres Földet az élők több nemzedéke lakta egymásután és hogy az állatvilág a mai viszonyoknál annyival korábbi, mennél régibb a réteg, mely hulláit fedi s viszont. Ez ■a mi új és mégis már elég érett geológiai tudományunknak mintegy utolsó zártétele; és (csodálatos!) a tények, melyekre e mai tudomány tanít, némileg már feljegyezve találhatók az első és legeslegrégibb könyvben. Ez összhangzat úgy a könyv hitelességének, mint a: megfigyelések helyességének legszebb bizonyítéka Kifejlődnek tehát az állatvilág tökéletesebb osztályai. Legtökéletesebb a gerincesek osztálya. Ezek közül már a megelőző napon említettük a halakat és madarakat, a hatodik napra tehát csak a szárazföldi emlősök maradnak s ezeket bizonyosan megelőzték a hüllők és kétéltűek, mint kevésbbé tőkéiéi esek. Egyébiránt nem szükséges, hogy a fejlettségi tökély megállapította sorozatot a teremtésben ellentmondást nem tűrő idegességgel vitassuk, mert tapasztalati igazság az, hogy vannak egyes tökéletlenebb lények, melyek a tökéletesebbek nélkül létképtelenek. Hogy tovább ne menjünk, gondoljunk csak némely bel- vagy külférgekre, melyek az emlősök belszervein, vagy külbörén élösködnek; sőt némelyeknek több állatra is van szükségök egyrészt, hogy kifejlődhessenek, másrészt, hogy szaporodhassanak, ilyenek pl. a galandférgek. Hogy e két nap müvét mennél világosabban lássuk át s a bizonyost a bizonytalantól megkülönböztessük, némi megfigyeléseket nem mellőzhetünk. Ha Mózes az állatvilágról ír, tudnunk kell, milyen ismeretekkel bírt ö erről, illetőleg miként osztotta fel az általa ismert állal tant. Míg a mai természet- tudomány az állatvilágot az állati szervezet fötényezöi, tehát bel- vagy külváz, véredény és idegrendszer s a táplálkozási 14*
