Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
93 tünk szétterjedt tengerre; csodálkozom, sőt bámulok rajta s nyomban alkotója után kérdezősködöm; ha szemeimet az égboltra vetem, feltűnik előttem a csillagos ég szépsége, csodálom a nap fényét, mely elégséges a nappali világosság előidézésére, csodálom a holdat, az éjjeli sötétségben való vigasztalónkat. Mindez csodás, dicséretre méltó és bámulatos, mindez nem földi alkotás, hanem isteni: de mindezeket szemlélve nem enyhül lelkem szomjúsága. Csodálom és magasztalom ezeket: de lelkem az után eped, ki mindezeket alkotta.1 Ha eljön a világ vége. akkor eltávozunk a világból, e világ nem érdemli meg szeretetünket. Lám mily nyughatatlan a világ és mégis szeretjük azt. Mi lenne akkor, ha a világ nyugodt, békés volna ? Mennyire hozzá tapadna szíved e szép világhoz, ha azt most fogyatkozásai dacára is szépnek találod. Oh miként szedegetnéd annak virágait, midőn most sem vonod el kezedet annak töviseitől.1 2 Tudjátok, hogy miként szereti a veréb, a fecske a maga párját, kikelti tojásait, eteti kicsinyeit kedves és természetes jósággal a nélkül, hogy valaha jutalomra gondolna. A veréb nem mondja: etetem, felnevelem kicsinyeimet, hogy öregségemben gondomat viseljék. A veréb nem gondol ilyenekre: ingyen szeret, ingyen ápol, atyai, anyai szeretetet mutat és jutalomra nem gondol.3 Különös előszeretettel veszi hasonlatait a tyúktól: A gyengéd Jézus úgy táplálja a gyengéket mint a tyúk csirkéit: magát ehhez hasonlítja. Jerusálemnek mondja: hányszor akartam fiaidat egybe- gyiijteni, miként a tyúk összegyűjti csirkéit szárnyai alá, de te nem akartad ? Láttátok már, testvéreim, mily gyengéd szeretettel van a tyúk csirkéihez ? Semmi más madárról nem látjuk meg, hogy anya-e vagy nem. Szemeink előtt raknak fészket a verebek; naponkint látjuk, miként fészkelnek a fecskék, gólyák, galambok: mégis ezekről csak akkor tudjuk meg, hogy anyák, midőn a fészekben ülnek. A tyúk azonban oly feltűnő szeretettel van csirkéi iránt, hogy még akkor is tudod, hogy 1 Enarr in Psal 41. 2 Sermo 38. 8 Sermo 90.