Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről

A létező vallások történetiekre és nem történetiekre ■«oszthatók fel; az előbbiek tényeken és objectiv igazságokon alapulnak, amelyekről ama vallások követői hiszik, hogy isten azokat oly célból nyilatkoztatta ki, hogy az emberek elfogadják és higyjék. A történeti vallás történeti ala­pon áll, eredetét természetfeletti tényekből veszi, amelyek­ről állítják és hiszik, hogy valamikor valósággal megtör­téntek. Ezek az isteni beavatkozás folytán származó tények, történeti folytonosságukban az emberek emlékezetében és a történeti vallás mozzanataiban és intézményeiben szakadat­lanul fenmaradnak és léteanek; és ezek a mozzanatok és intézmények ama történeti vallás isteni eredetének, az alap­jául szolgáló tényeknek és a hirdetett igazságoknak emlékei és jelképei. Miként minden vallásnak, úgy a történeti vallás­nak is van elméleti és gyakorlati tanítása, spekulativ tlieolo- giája és erkölcsi szabálya, de ezen elméleti és gyakorlati igaz­ságoknak azokon az isteni, tehát természetfeletti tényeken, objectiv valóságokon kell alapulniok. amelyeknek megtörténé- séröl a vallás kinyilatkoztatása bennünket értesít; és innen van, hogy a történeti vallásnak valami befejezettnek, határo­zottan körvonalozoítnak, objectivnek és abszolútnak kell lennie, -amin ember hozzáadással vagy elvevéssel csali ronthat, de nem tökéletesíthet. Nem tagadjuk azonban, hogy á Vallás alanyi szempontból is tekinthető, amennyiben emberek szá­mára adatott, tehát ezek természetéhez és képességeihez kell ■mérve lennie. A nem történeti vallások tisztán az észből és a lélek­nek természetes, vallásos érzéséből kifolyó egyéni, bölcseleti nézetek, amelyek keletkezéséhez más tényezők is hozzájárul­hattak ugyan. pJ.az őst kinyilatkoztatás hagyományai, vagy más történeti vallásból kölcsönzött tények, de amelyek inkább a vallás tárgyát, mint‘annak keletkezem módját képezik. óz ilyen nem történeti vallás eredetét nem közvetetten isteni beavatkozásnak köszönheti, hanem annak, hogy szerző­jének ekkor vagy akkor tetszett nézeteit és tanítását vi­lággá bocsátani, mint tette Plató, vagy Hegel vagy bárki más -az ö bölcseleti rendszerével. Az ilyen nem történeti vallás;

Next

/
Thumbnails
Contents