Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Vajó József: A vallási és erkölcsi eszmék fejlődése
750 •ellen való harcra s így a kutya jobb hive volt Ormuzdnak, mint maga az ember. Innét van az, hogy midőn a Zenda- veszta a papok kötelességeiről beszél, példányképül eléjük a kutyát állítja. Midőn a perzsák már a természetet istenítették, akkor már mindenben Ormuzdot látták és minél több sajátságát látták az istenségnek valami dologban, annál szívesebben időztek annál; minél titokzatosabb volt valami hatás előtte, annál inkább gondolt Ormuzd jelenlétére. Különösen a tűz volt az, minek dicséretébe a perzsa egészen belemélyedt; a perzsa a tüzet dicsérte és ápolta éjjel-nappal. A tűznek a perzsa minden munkája előtt áldozott. «Bármelyik istennek üldözik is a perzsa, mindig először a tűzhöz imádkozik, mely oltáraikon (áldozathelyeiken) soha ki nem alszik», mondja Strabo1 A Zendaveszta telve van a tűznek, a nagy királynak dicséretével s mutatja, mennyire belemélyedt a perzsa a tűz szemlélésébe. Eleintén úgy látszik csak Ormuzd jelképeiül tekintették a tüzet, később azonban élőnek, sőt magának Ormuzdnak. Azért volt igen érdemes cselekedet, ha az ember a tűzre száraz fát tett, hogy az jól égjen, vagy ha valaki a tűzre illatszereket szórt, hogy az szagos legyen. «Aki nekem száraz fát ad, hogy szépen tündököljek, az szent és nagy és megtisztítja tetteinek rozsdáját», mondja a tűz és hogy ki ne aludjék, háromszor tettek fát reá s az éj három szakában mondja a tűz : «Én segítség után vágyódom, hogy nekem tiszta fát hozzanak.»1 2 A tűz mint maga Ormuzd, vagy legalább Ormuzdhoz igen közel álló lény, igen érzékeny volt minden dolog iránt. Az ember a tűz ellen igen sokat véthetett, melyekért eleget kellett tennie. Nem volt szabad a tűzhöz mosatlan kezekkel közeledni, nem volt szabad arra vizet önteni, azt szájjal fújni. Épen úgy nem volt szabad abba semmi dögöt sem dobni. A tűzön kívül tisztelték még a vizet és a földet is. A legnagyobb szerepet a perzsa vallásban a tűzön kívül a homa-áldozat játszotta; sőt a homa-áldozat talán régibb a 1 P. 732. 733. 2 Vend. 18. 43. 44.
