Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Damian János S. J.: A tizenkét apostol tanítása

62ö

ami veled megesik, fogadj mint valami jót, tudván, liogy Isten nélkül semmi sem történik.

IV. Fiam, arról, ki neked Isten szavát hirdeti, éjjel és nappal emlékezzél meg, tiszteld öt mint az Urat; mert ahonnét az Úr hatalma hirdettetik, ott van az Úr. 2. Mindennap keresd föl a szentek arcát, hogy megnyughassál szavukon. 3. Ne támaszsz egyenetlenséget, hanem békítsd ki az egyellenkedöket; Ítélj igazságosan és ha a botlásokat megfedded, ne tekints a személyre. 4. Ne kételkedjél, vájjon megtörténik-e vagy nem.1

5. Ne nyújtsd ki kezedet a vevésre és ne húzd össze az adásnál. 6. Ha kezeid után bírsz valamit, adni fogsz belőle bűneid megváltására. 7. Ne habozz adni és midőn adsz. ne morogj; mert tudnod kell, ki az adomány nagylelkű megtérítöje. 8. El ne utasítsd a szükölködöt; mindent közölni fogsz testvéreddel és semmit sem fogsz sajátodnak mondani; mert ha a halhatatlanban társak vagytok, mennyivel inkább a mulandóban ? 9. Ne vedd le kezedet fiadról vagy leányodról, hanem fiatalságuktól fogva tanítsd őket az Úr félelmére. 10. Ne parancsolj keserűségedben szolgádnak vagy szolgálódnak, kik ugyanazon Istenben reménylenek; nehogy Istentől ne féljenek, ki mindkettő fölött van, mer t ö nem jött a külalak szerint hívni, hanem azokhoz jön, kiket a Lélek előkészített. 11. Ti pedig, szolgák, szerénységben és félelemben legyetek uraitoknak alárendelve, mint Isten képének. 12. Gyűlölj minden képmutatást és mindent, mi az Úrnak nem tetszik. 13. El ne hagyd az Úr parancsait; ellenben őrizd meg azokat, melyeket kaptál, semmit sem adva hozzájok, semmit el nem véve belölök. 14. Az egyházban gyónd meg bűneidet, és ne járulj rossz lelkiismerettel az imához. Ez az élet útja.

V. A halálnak útja pedig ez: mindenek előtt rossz és telve van átokkal; gyilkosságok, házasságtörések, kívánságok,

1 Homályos mondat az. Harnack, tekintettel a szövegre, az utolsó ítéletre vonatkoztatja : «Zweifle nicht, ob Gottes Gericht kommen wird oder nicht». Funk Can. eccl. XIII. 2. és Constit. sanct. apóst. VII. 11. vonatkoztatja, hol az oü oi/u//jaa;-hoz öv rpus su/íj oou — könyörgésedben — fűződik, amiből következnék, hogy e kifejezés a meghallgatandó kérelemre vonatkozik.

• Hittudományi Folyóirat• 1893.

40