Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról
BOO a templomot, míg Fide. Josephus, ki mint zsidó pap bizonynyal szolgált is a templomban, két helyen írja le (Antt. XV. ti, 3—6. Bell. jud. V, 5, 1—7.) emlékezetből, s azért, kivált a méretekre vonatkozólag, sokszor megbízhatatlan. A hagyomány szerint a Middóth szerzője Rabbi Eliezer-ben Jákob, ki mint h Gamaliel kortársa Kr. u. 75—120 közt élt, s így szemtanok adatai alapján írta meg értekezését. A misna és Josephus a kisebb részletekben ugyan néhol annyira eltérnek egymástól, hogy őket kiegyeztetni alig lehet, de azért e források alapján mégis teljesen világos és áttekinthető képet alkothatunk a páratlan templomról, melynek elpusztítása ö”ök szégyene marad a rómaiak vandalismusának. Jóllehet maga a templomház a régi helyen állott, a külső udvar, mely a templomot és a többi udvarokat körülvette s hatalmas kőfal (ő -püro; ~zpírpdko;) foglalta be, jelentékenyen megnagyobbodott. A misna szerint a négyszög oldalai 500 röf hosszúak valának, mi 2621/3 méternek felel meg, holott a falmaradványok és a természet által híven megölzött hosz- szúság 281 métert tesz ki. Oly csekély különbség, mely figyelmet alig érdemel. A kapukra nézve forrásaink nem egyeznek meg. A misna szerint (Middóth, 1,3.) ugyanis a külső falon öt kapu volt, egy nyugatra, kettő délre, egy-egy északra és keletre. A nyugati Kipónosz-kapu (C^lEp), a déliek ChuJda- kapu (m7!in); az északi Tádi- vagy méd-kapu a keleti .Súsa'w-kapu (jíJhlüt) nevet viseltek, mert rajta hihetőleg Susa, perzsa fővárosnak képe volt.1 Josephus FI. szerint nyugat felé négy kapu volt, melyek közül a két északra eső a kőfallal körülvett külvárosba (tó -poxmziop vitt. A középső kaput híd kötötte össze a felsövárossal, ahol a királyi palota állott (Cijón), míg a negyedik lépcsőkön ama mély völgyszakadékba vezetett, mely a temlomteret a felsövárostól elválasztotta. A harmadik és negyedik kapu helyét a meglevő romokból ma is meg lehet állapítani. A, híd helyét ugyanis az 1865-ben felfödözött Wil1 A Misna (Middóth, latin fordításban) ezt írja: «Traditio communis affirmat, jussos fuisse Judaeos e Susan Metropoli reduces, januam, quae referret formam civitatis Susan, conficere, ut Persarum regis reverentia tenerentur nec rebellarent». Ed. Const, de Oppyck, 13. lap.
