Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Hübner Gyula: Leibnitz és a katholikus vallás
493 egyik régi száma után közlünk, oly behatóan megvilágítja Leibnitz felfogását s viszonyát a kath. egyházhoz, hogy belőle nagyrészt, ha nem is teljesen, megérthetjük okait, melyek öt arra bírták, hogy a protestantismusban ellentétes meggyőződése dacára is megmaradjon. Egy előzetes iratában, melyet Leibnitz a grófhoz intézett, megemlékezik Spenerröl és másokról, kik öt konvertitá- nak tartják s hozzá teszi, hogy «részben tévednek, részben igazuk van». A fejedelem válaszában következőleg felelt: «Oh jó Leibnitz Uram ! Nem lehet csak részben katholikusnak lenni, részben pedig nem». S hivatkozva Salamon hírneves Ítéletére, így folytatja: «Az igaz anya az által lön felismerve, hogy nem engedé meg, miszerint gyermeke két részre vágassék». Ezen szeretetteljes intelemre Leibnitz tö84 elején megírta nevezetes válaszát, melyben álláspontját védelmezni törekedik. «Hogy magamat érthetőbben kifejezzem, úgymond, én azt a véleményt tartom, hogy valaki lehet a kath. egyház belső közösségében anélkül, hogy egyszersmind a külsőben is volna, mint mikor p. o. valaki a bírónak tévedése vagy gonoszsága folytán igazságtalanul exkommunikáltatik. De, hogy fenséged még jobban belássa, mily kevéssé állok távol nézeteitől, «quemadmodum non privatio, sed contemtus sacramenti damnat», én is csak azon felfogás mellett vagyok, hogy aki ezen belső közösség által az egyház tagja lenni kíván, kell, hogy minden erejével azon legyen, mikép külső közösségben is éljen azon kath. egyházzal, mely látható és felismerhető hierarchiájának folytonos egymásra következése által s amely szerintem nem más, mint amely a rómainak is neveztetik (teile que je crois étre ce qu'on appelle la Romaine). Sőt többet mondok; t. i. hogy ezen hierarchia, melyet a kath. egyházban látunk, nevezetesen pedig a pápának kiváltsága (la distinction du pontile supreme), a közös isteni joghoz tartozik. Mert szükséges, hogy a püspökök és áldozárok egy közös kormányzóval bírjanak. Sőt még azt is hozzá teszem, hogy a látható kath. egyház mindama hitcikkelyekben, melyek az üdvösségre szűk-