Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

452

len válaszolni. Maradjon e vélemény hypothesis, mert érvei nincsenek, vagy ha vannak, gyöngék és tévesek.

Egy másik elméletet sz. Ágoston tekintélye helyez előtérbe. Elejtve Philonak és Origenesnek tanát a tökéletesen kifejlett mindenség pillanatnyi teremtéséről, sz. Ágoston nem különböztet meg tényleg hat napot, hanem hatszoros müvet egyetlen egy nap alatt. Az egymásután az angyali értelem kedvéért van megtartva, minthogy Isten semmit sem teremtett a nélkül, hogy az angyali lénynyel meg nem ismertette volna. A reyg és est képletesen magyarázandó — mondják e nézet követői — a seholastikusok által az angyali értelemben megkülönböztetett cognitio matutina in Verbo, és cognitio vespertina in eventu-ró\, vagy mint a sz. tudor mondja! Vespera propter transactionem consummati operis, mane propter inchoationem futuri>, A geológiai időközök ezen elméletben a hat nap mögé volnának teendők.

Más szentatyák csak annyiban térnek el, hogy tényleg hat napot különböztetnek meg sz. Ágoston egy napja helyett; igy sz. Vazul, nisszai sz. Gergely, sz. Jeromos. A mondott utóbbi két értelmezés egyikén vagy másikán állapodnak meg a sz. atyák. Valósággal semmi sincs e rendszerben, ami elveten- dövé tenné, nem is térnénk el tőle, ha tetszetősebb, felfogásunk szerint helyesebb rendszert nem ismernénk. Egy hibája a sz. ágostoni elméletnek az, hogy inkább allegorikus, mint szóhív értelmezésből származik.

Az úgynevezett theoria verbalis mereven követi a szószerinti értelmezést. Hat természetes, azaz 24 órából álló napnál állapodik meg és a geológia fejlődési korszakait az ember fellépte utáni, tehát történelmi időbe helyezi. Ez elméletet vallják Sorignet, Keil, Weith. Palaeontologiai tényeket kellene ez elméletnek megdönteni, hogy általánossá váljék.

Az idealistikus theoria a geológia nehézségeitől menekülendő az egész elbeszélésben csak az egymásutánhoz ragaszkodik, a hat napos beosztást pedig csak a szombat megszentelését sürgető motívumnak tartja. A három első napot ok és okozati összefüggésbe hozván a három utóbbival, némi képletes értelmezésnek hódol; ugyanis az első, második és