Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Damian János S. J.: A tizenkét apostol tanítása

Máté evangéliumát kizáróan használta* nem találhatott volna más kifejezést, melylyel ezen tényt nyelvtanilag szabatosabban nyilvánítsa, mint a minővel valóban élt; miért térnénk el tehát ezen természetes felfogástól és tulajdonítanék neki oly szent könyvek ismeretét, amelyekkel csakis halvány, a. közös hagyományból egyszerűen megfejthető hasonlósága, nehány általánosabb kifejezésnek közössége van?

Ezek szerint a didache eredete igen közel esik a Máté- evangélium keletkezési korához,1 mert a későbbi időben a többi evangélium és az evangélium-gyűjtemények is már nagyobb elterjedésnek örvendtek.

Megerősíti ezt a didache szókincse is. A didachében használt szók, tekintve viszonyukat a Szentíráshoz és az egyházi irodalomhoz, négy csoportra oszthatók: az elsőbe sorolhatók azon szók, melyek először a didachében fordulnak elő; a másodikba azok, melyek kizárólagosan csak benne fordulnak elő; a harmadikba, melyek a Szentírásban ugyan megvannak, de nem ugyanazon értelemben; végre a negyedikbe azok, melyek kívüle még a Septuaginta-ban is megvannak. Kérdésünkre csak a két első csoport bír kiváló fontossággal.

Azon tizenhat szó közül, melyet a didache először használ,1 2 a legtöbb a Krisztus által folyton sürgetett szeretettel, egyszerűséggel, alázatossággal ellentétben álló vétkekre vonatkozik, mint: StyXocda = kétnyelvűség, §cyvtóp.wv = kétvéle- ményü, $arloy.xp$íx — kétszívüség, yóyyuao; = morgó, xovvipo- <ppwv = gonoszindulatú, ú4/r,Xó<p3-xk[/.o; = szemet fenhordozó, fenhéjázó, aiojrpoXóyo; = piszkos beszédű, -xvítxy.áp—= minden bűnnel beszennyezett, xocwnAávo; = világcsaló, /pta- Tspturopo; = Krisztusból hasznot húzó, Krisztussal kalmárkodó. Az isteni tiszteletre vonatkozik: xupixxyj — az Úr napja; az Ítéletre: fewréra<n; = kipattanás, megnyílás (a menny megnyílása az ítélet napján). Egyedül a didachében fordul elő ezen szó: -po:e^op.oXoyéw = bevallani, gyónni. E szók általános

1 Minasi, 1. cit. pg. XXVII

......esaminate ogni cosa con grande

a

ttenzione, aparisce, ehe il nostro monumento fu scritto dopo il primo Evangelo, e prima ehe gli altri fossero pubblicati.

2 Schaff, 1. cit. 107. ss.

• Hittudományi Folyóirat• 1893.

22