Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Rézbányay József: XIII. Leó pápasága

31

Ezalatt ugyancsak bámulatos ügyességgel oldja meg egymásután az európai államok legbonyolultabb diplomatikus kérdéseit.

1878. febr. 20-án mindjárt első gondja volt trónraléptéröl többek között a német, császárt is értesíteni. Óvatosan érinti a kérdést, hogy óhajtaná, ha a nyugalom és a béke hívei e jelentékeny részének visszaadatnék és biztosíttatnék. A maga részéről — tudja, hogy mi bántja a császárt legjobban — finoman céloz arra, hogy az említett esetben alattvalói engedelmességét, céljai megvalósítását biztosítja. A hatalmas eszü kancellár megérti a célzást s óvatosan viszonozza március 24-ikén a császár nevében adott válaszában: hogy egész Németország örül s abbeli reményének ad kifejezést, «miszerint (a pápa) hatalmas befolyásával. amelyet egyházának szervezete ad kezébe, O Szentsége hajtandó lesz oda hatni», hogy az egyház- szolgái terveit meg ne nehezítsék. Ezzel meg volt törve a jég. S e kezdet határozott a tárgyalások sorsa fölött. Ö Szentsége e fonalat kezéből többé ki nem ejti. l'.jra felel. Egyszerre csak azt látjuk, hogy a vaskaneellár, aki nagy garral hirdette, hogy nem megy Canossába, maga ajánlkozik (.(.bizalmas felvilágosításokra». E közben a pápa — a császár élete ellen kétszer elkövetett, de meghiúsult merénylet alkalmából — nem mulasztotta el részvétét nyilvánítani, mindannyiszor utalva arra, hogy Isten akarata nélkül mi sem' történik, azért jó lenne az igaztalan törvényeken Isten szive szerint való sugallat nyomán módosítani. Amit sok kerülés, fordulás után végül mégsem kerülhettek ki.

Mialatt mindinkább, előtérbe tolul az európai jelentőségű kérdés: nem lenne-e jó, ha a kereszténység feje a revolucio- nárius Rómát elhagyva, más székhelyet választana ? Nem fognak-e a dolgok oda fejlődni, hogy utóbb a pápát fogságba ejtsék, mint egykor I. Napóleon Fenestrellába vitte VII. Piust? De hova tegye át székhelyét ? Nem szolgáltat-e ezzel alkalmat arra, hogy az uzurpátor rátegye a Vatikánra is kezét? XIII. Leó, minden forrongás mellett is, a legnehezebb, de hősies utat választja: marad. A modern vandalizmussal szemben. mely az örök városnak évezredes hagyományokkal meg