Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Irodalmi értesítő

Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. A vatikáni okirattár-bizottság rendeletére szerkesztette : Ortvay Tivadar. 2. kötet. Budapest. 1891.

Hazánk története sokat beszél nagylelkű főpapjainknak századokra kiható alkotásairól; de a magas papság a közművelődés s jelesen a magyar történettudomány szempontjából alig alkotott nagyobbat, mint mikor a Vatikán kiaknáz- hatatlan levéltárának kincsesházából kiemelteté azokat az aetá- kat, amelyek a régi idők igaz történetét beszélik el. A bőkezű adományok által értük el azt, hogy a monumenta vaticana egy-egy kötetének megjelenése valóságos esemény történet- tudományunk világában. Sokat nyer, megmérhetetlen kincset a magyar história, de még többet ezen az alapon a magyar hath, egyház, mert valóban csak a Vatikán falai között megőrzött okiratok mutatják és bizonyítják leghatásosabban — ha ezt bizonyítani szükség — a magyar állam s a kath. egyház amaz ezeréves kapcsát, mely a két tényező harmóniájában, mint a magyar faj műveltsége jelenik meg.

A legújabb műnek feladata a XIV. századbeli pápai tized- lajstromok alapján ama kor helyneveinek magyarázata s a középkori egyházi beosztásnak úgy írásban, mint térképben való feltüntetése. E könyvnek hasznát veszi a tudós, hasznát veszi a politikus. Az egyház és az állam közti viszony