Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

veszitek az üdv tanítását s mielőtt még teljesen kimondottam volna, már is magához ragadta azt lelketek.»1

Világossá teszi tárgyát, midőn előadását kérdések által élénkíti. «Könnyebb megsemmisíteni az égbolton ragyogó napot, mint az egyházat megdönteni. Ki mondotta ezt ? Az, kj az egyházat alapította. Az ég és a föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak. Ezt nemcsak mondotta, hanem teljesítette is : miért adott biztosabb alapot az egyháznak mint az égnek ? Mert az egyház értékesebb, mint az égbolt. Miért teremtette Isten az eget? Az egyházért, s nem az egyházat az égért: az eget az emberért teremtette s nem az embert az égért,»1 2

Miután ekként tárgyát kellő világításba helyezte, most arra törekszik, hogy az vonzóvá tehesse (ut veritas placeat). Ezen célja elérésére szolgál leírásainak pompája. «Fontold meg, miként nyilatkozik Jézus istensége megaláztatásai között. Midőn az angyal így szól: fuss Egiptomba, akkor nem ígéri meg, hogy a menekülőket kísérni fogja futásukban vagy haza tértükkor. Mert meg akarja értetni, hogy sokkal hatalmasabb útitárssal bírnak a most született gyermekben, ki puszta megjelenésével mindeneket megváltoztat s még ellenségeit is gondviselésének leghatalmasabb előmozdítóivá avatja. Pogányok, napkeleti bölcsek kerekednek fel, hogy öt imádva, lemondjanak hagyományos babonáikról. A népszámlálást elrendelő Augustus, Bethlehemben való születését mozdítja elő. Az üldözöttnek menhelyet ajánló Egiptom viszonyba lép vele ; és midőn -egykor az apostolok ajkai állal hallja istenségének hirdetését, dicsekedve fogja felemlíteni, hogy először is ö fogadta öt keblére. És ma, midőn Egiptom sivatagjain vándorolsz, szemeidben kedvesebb annak pusztája, mint a legpompásabb díszkertek : ezer emberi arcú angyali kert. a vértanúk millióit, a szüzek seregeit, az ördög végleg legyőzött zsarnoksága helyén Krisztus dicsőséges országát látod tündökölni. Ezt az Egiptomot, a költők, a bölcselők és a varázslók anyját, mely feltalálta és széles e világon elterjesztette a varázslat minden

1 Honi. in Ep. ad Timoth.

2 Horniba 4. in illud: Vidi Dominum.