Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Steinberger Ferenc: A lelkiismeret a hitoktatás rendszerében
232 ségét. Neki szól első sorban az’ Űr Jézusnak intelme: «ügy világoskodjék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket és dicsőítsétek Atyátokat, ki mennyekben vagyon.»1 A vallás és erkölcs ama szoros viszonyánál fogva, melyről fentebb szólottunk, a lelkiismeret ébrentartásának hatalmas eszköze az istenérzelem ápolása. Az erkölcsi törvényt szoros összeköttetésbe kell hoznunk a gyermek lelkében Isten gondolatával. Nemcsak mint a világmindenség Teremtö- jét, hanem mint az erkölcsi törvény szerzőjét is ismerje a gyermek az Istent. Isten sz. akarata legyen cselekvéseinek legfőbb rugója. Kisebb korban is elmondjuk neki. hogy vétségével nemcsak minket szomorít meg, hanem az emberek legjobb atyját, a jó Istent is megsérti; hogy legnagyobb boldogtalanság Isten megbánásával annak haragiát magunkra vonni. Elmondjuk neki, hogy ha az emberi igazságszolgáltatás nem ér is utói mindenkor, de Isten mindentlátő szemei elöl el nem rejtőzhetünk s büntető kezét ki nem kerüljük. Bánatra is, mely nélkül nincs javulás, Istennel indíthatjuk legsikere sebben a gyermeki szivet. Az isteni jóság és szentség meg- bántásának tudatára jajdnl (öl legélénkebben a romlatlan szív. Minden ilyen feljajdulása a szívnek az erkölcsi érzelem, a lelkiismeret egész nagyságában való megnyilatkozása. Az Isten gondolata lesz tehát leghübb őre az erkölcsi törvénynek és ébresztője a lelkiismeretnek. Az Úr Jézus is az erkölcsi törvény legfőbb rugójául a mennyei Atya akaratát állította oda hallgatóinak: «Óvakodjatok, hogy igazságtokat ne cselekedjétek az emberek előtt, hogy láttassatok azoktól, mert különben jutalmatok nem leszen Atyátoknál, ki mennyekben vagyon . .. Alamizsnád rejtekben legyen és Atyád, ki lát a rejtekben, megfizet neked... Mikor imádkozol, menj be kamarádba és ajtóbetéve imádd Atyádat a rejtekben. és Atyád, ki lát a rejtekken, megfizet neked... Mikor böjtölsz, kend meg fejedet és orcádat mosd meg, hogy ne láttassál böjtölni az emberektől, hanem a te Atyádtól, ki rej1 Máté 5, 16.
