Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Giesswein Sándor: Izrael ősi vallása

203

izraeliták vallása kezdettől monotheistikus szellemimádás volt. Az egyik Baethgen Frigyes könyve Izrael Istenéről s a pogá- nyok isteneiről,1 a másik Robertson Jakabé, a glasgowi egyetemen a keleti nyelvek tanáráé, Izrael ősi vallásáról.1 2 * * * *

Baethgen maga szintén a kritikus iskola követője, a Szentírás könyveit ö is nagyobbrészt későbbi kor compilatiójának tartja, mindazonáltal higgadt gondolkozása megmentette a hypercriticismus szélső? égéitől. Fő ereje a sémi epigraphia alapos ismeretében rejlik, innen meríti ludománvos szempontból megtámadhatatlan érveit. Könyve első részében — mely bennünket most csak távolról érdekel — a pogány sémiták isteneit ismerteti. A másodikban Izraelnek a polvtheismushoz való viszonyát fejtegeti. Sorba veszi azokat az érveket, melyeket az izraeliták eredeti polytheismusa mellett fölhozni szoktak s kimutatja alaptalanságukat. Az első érv. melyet Bandissin. Kuenen s mások felhoznak, az Elohim (Isten) név többes alakja. Ez a többes alak, mely az ó-szövetségi könyvekben az egy Istent jelölte, Bandissin szerint máskép nem magyarázható, mint hogy az istenek többségét utóbb az egy Isten fogalmába olvasztották össze s így eredeti polytheismust tételez föl.8 Ezzel szemben kimutatja Baethgen, hogy az Elohim többes alak ép olyan, mint pl. a majim (víz), sámajim

(C'tDw') (ég) neveké, melyek többes alak mellett egységes je- lentmépvüek s ez egyes számú alakot egyáltalán nélkülözik.

Ez az úgynevezett pluralis magnitudinis vagy intensiv többes. Valamint majim és sámajim a víz és égboltozat beláthatatlan kiterjedését jelenti az érzéki téren, úgy fejezi ki Elohim az Istenség végtelenségét, mert az ö hatalmának telje mindent betölt, miként az égboltozat a mindenséget körülfogja s a víz

1 Beiträge zur semitischen Religionsgeschichte von tlr. Fried. Baethgen, Der Gott Israel’s und die Götter der Heiden. Berlin. 1888.

2 The early Religion of Israel as set forth by Biblical Writers

and by modern Critical Historians, The Baird Lecturefor 1889 by

James Robertson, D. I). Professor of oriental Languages in the University of Glasgow. Edinburgh and London, 1892.

s Bandissin, Studien zur sémit. Religionsgeschichte, I. 55.