Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Giesswein Sándor: Izrael ősi vallása
206 ban, a kövekben, a hegyekben s magában a levegőben szellemek rejlenek A természet bámulatot és félelmet gerjesztő tüneményeit, a jótékony esőt s a földetrázó vihart, a cikázó villámot s a megrendítő égdörgést, a nap égető hevét s áldásos melegét, a hold szelíd fényét stb. mind e hatalmas szellemek működésének tekintette, amely szellemek majd vesztére törnek az etnbernek, majd megint áldást hoznak reá, s azért majd félelemmel tekint feléjük, majd hálával adózik nekik, majd haragjukat iparkodik megkérlelni, majd jóakaratukat biztosítani. Állítólag ez volt minden vallás kútforrása s e magyarázatnak csak az a bibéje van, hogy nem ád fölvilágosítást arról, honnan vette az ember a szellem fogalmát, s Bandissin, Stade, Wellhausen, Goblet d'Aalvielia. Knenen, Tiele, Vernes s még mások szerint ugyané forrásból fakadt Izrael vallása is, mely bár későbbi fejlődésében olyannyira különbözik a pogány népek vallásrendszerétöl, öseredeti animismusból és polvtheis- musból indult volna ki. A Renan szerint monotheistikus hajlammal biró sémi népcsalád egyik törzse, Izrael fiai, az ősök által tisztelt felsőbb szellemeket és isteneket egy lénybe vonták össze, tulajdonságaikat elvonva erre az egyre alkalmazták, így keletkezett nevezetesen a próféták idejében a tiszta mo- notheismus. Izrael vallása, Renan szerint, Dávid és Salamon korában keveset különbözött a szomszédos palesztinai népekétől:1 Jahveh, miként Stade mondja, ugyanaz volt Izrael számára, ami Kemos és Moloch Moab és Ammon szemeiben: nemzeti isten: eredetében Izrael vallása is természetimádás volt s hogy az szellemimádássá lön, ahogy egvátalán ilyen az ó-világban keletkezhetett, az első sorban a prófétai mozgalom müve s másodsorban a nép politikai sorsáé. A prófétai mozgalomnak azonban előbb még kemény tusákat kellett küzdenie a nép polytheistikus vallásával.3 Wellhausen azt hiszi, hogy a tisbei Illés volt az első, ki azt tanította, hogy a természet erői nem méltók a mi 1 2 1 Histoire du Peuplo d’Israel, 3-éme Ed. T. II. Preface II. 2 Stade, Geschichte d. Volkes Israel, I. 9. és 429. I.
