Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról

A JERUZSÁLEM ZSIDÓ TEMPLOMOKRÓL.

1. A salamoni templom leírása.

•ífír^S'Ávro sokoldalú államférfiúi tevékenysége közül legin- fj kább az magaslik ki; hogy Izrael törzseit egymással

fuJtf'L-'' szorosan egyesítette, s Jebusznak megvétele után Jeruzsálemet tette Zsidóország politikai középpontjává, hol a Cijón hegyen magának fényes királyi palotát építtetett. Az ő agyában fogamzott meg az a gondolat is, hogy Jeruzsálemet egyúttal vallási középponttá teszi, s így a királyi udvar fénye és a sz. helynek állandósítása által a széthúzó nemzetségek érdekében hosszú időre megveti a nyugodt nemzeti fejlődés alapját. Az volt tehát terve, hogy a hagyományos Mórija hegyen, az Aravnától megvásárolt szérű helyén nagyszerű templomot emel az Úrnak, mit eleintén Náthán próféta is helyeselt, de isteni kinyilatkoztatás folytán tudtára adta Dávidnak, hogy nem ö, de fia, Salamon fogja Jehova házát fölépíteni (Kir. II. 7, 5—13., s Kr. I. 17, 11—14.). E kijelentés folytán Dávid megelégedett azzal, hogy a legmesszebb menő előkészületeket tegye meg a templom építéséhez a tervrajzok elkészíttetése, munkások szerződtetése, kövek fejtése, cédrusfák vágatása, végül roppant mennyiségű nemes ércnek felhalmozása által. Saját magánvagyonából 3000 talentum

37

*HUtudomú/ny Folyóirat» 1893.

1. '

ÉRTEKEZÉSEK.