Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Kozáry Gyula: A protestantismus és a katholicismus alaki elve
Hartwell Hornénak a csodákból merített érvei ellen joggal kiált föl: «Valóságos csodák! de valóságos csodákat ír le Josephus Flavius is irataiban és az egyháztörténelem!» Ez nem bizonyítja, hogy a Szentlélek ihletése alatt írattak. A jövendölésekből vont érv hasonló képen czáfolható. A külső érvekből, az emberek s a tekintélyek bizonyságából vont érvek szintén nem bizonyítják az ihletettséget. Sz. Máté, sz. Márk, sz. Lukács és sz. János szerzősége történelmi nyilvánvalóság. Hitérvényességük a történelmi bízó- nyítékok útján kétséget sem szenvedhet. De — kérdem — ki tanúskodhatik arról, ami az író szellemében és szívében tör- ténik? Ki bizonyíthatja az evangélisták s apostolok titkos, benső érintkezését a Szentlélekkel? Csak az egyház hagyó- mánya, az egyház csalatkozhatatlan tekintélye, vagy senki Istenen kívül. S ha csakugyan a biblia volna az egyedüli hitszabály, nem kellene-e minden pontjában világosnak s mindenki által érthetőnek lenni-e? Micsoda törvénykönyv az, mely nem ad ha- tározott s biztos szabályt? Másfél század folyt le az egyház életében, míg az egyház- ban a kánoni könyvek tekintélye eléggé ismeretessé lön. A deuterokanonikus könyvekről itt-ott továbbra is két- ségek maradtak. Tagadhatja-e a Protestantismus, hogy az első két század folyamán a tanító egyház által hirdetett Isten-ige volt a kérész- tények hitszabálya? S később mi okból szűnt volna meg? Hol említi a Szentírás, hogy az új-szövetség szövegezése és összegyűjtése alkalmából a tanító-egyház hirdetése megszűnt hitszabály lenni? A Jelenések könyvének (XXII. fej. 18. v.) felhozott helyén csakis a Szentírás megtoldása és csonkítása tiltatik. (V. ö. köv. versét.) «Bizonyságot teszek mindennek, aki hallja e könyv jővén- dőlésének igéit: Ha ki ezekhez adand, Isten rá adja arra az e könyvben megírt csapásokat. És ha ki elveend e könyv jövendölésének igéiből, Isten elveszi annak részét az élet könyvéből és a szent városból és azokból, amik e könyvben írva vannak.»
