Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

vezetet, annál inkább megvan ,joga az Isten országának’ mint amely természeténél fogva sértetlenebb szervezetű. S ha abban a felsöbbség minden jogának, különösen pedig ami illeti a felsöbbségnek alattvalóival való érintkezését, csonkítatlanul és sértetlenül fenn kell tartania — ugyané jogát el kell ismernünk az egyháznak is.

B) Jogsérelmet képez tehát az. ha az egyházi felsőbb- ségnek a hívekkel, vagy egymással való érintkezése megza- vartatik vagy akadályoztatik.

C) Ugyanazon az alapon jogtalannak kell neveznünk a kö- vetélést, mely az ú. n. «placetum regium»-ban nyilvánul. Tulaj- donképeni alapul ugyanis, amelyre a placetum jogosultságát fektetni szokták, a fejedelemnek ama kötelezettségét említik, melynél fogva hivatva van mindent távol tartani és megaka- dályozni, ami alattvalóira nézve káros, vagy hátrányos le- hetne, vagy amiből reájok földi jóllétük: tekintetében bár- minő meg nem engedett teher ,származhatnék. Azonban az már kétségtelenül a legnagyobb bizalmatlanságot, sőt az isteni joggal egyáltalán összeegyeztethetetlen idegenkedést árulja el az egyház és az állam között, ha az állam azzal gyanúsítja az egyházat, hogy az egyházi kánonok olyasmit rendelhetnek, ami az államra veszélyes lehet. Miért is a pápák ezen az egyház méltóságára nézve valóban lealacsonyító feltevés ellen kezdettől fogva tiltakoztak.1 Ha azonban a placetumnak csak azon érteménye van, hogy egyik hatalom a másikat kellő tudomásvétel végett intézkedéseiről értesíti, helyén való ezen intézmény. Egyébként, ha a két hatalom között megvan az egyetértés, magától érthető, hogy ez úgyis megtörténik; külö- nősen nem késik ezt megadni az egyház, már csak azon szempontból is, hogy a megfelelő segélyt, ott ahol kell, az állam az egyháznak szükséges nyomaték végett, megadhassa,

1 Mint VIII. Incze 1486-ban a placetum ellen Portugáliában; X. Incze 1651-ben Ausztria-Magyarországban; VII, Sándor 1658-ban Spanyolországban; a pápai nunczius 1682- és 1708-ban Belgiumban; XIII. Kelemen 1763-ban ismét Spanyolországban; XVI. Gergely 1839-ben Poroszországban. L. Roskoványi I. 117, 203, 205, 227, 300. II. 406. stb.