Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
726 botrányt követ el, vagy a vallási tisztelet tárgyát, vagy oly tárgyakat, melyek a szertartások végzésére vannak rendelve, a szertartásra rendelt helyiségben, vagy bár azonkívül, de a vallási szertartás alkalmával, tettel, vagy botrányos szavak- kai ineggyaláz; a 192. §. szerint pedig vétséget követel s egy évig terjedhető fogsággal és 500 frtig terjedhető pénzbünte- téssel büntetendő, aki az állam által elismert vallás lelkészét ■— amidőn az vallási szertartást teljesít — szóval, tettel vagy fenyegetéssel nyilvánosan megtámadja. Ha pedig a lel- készt vallási szertartás teljesítése alkalmával testileg bántál- mázzá, bűntettet követ el, és amennyiben cselekménye súlyo- sabb beszámítás alá nem esik, két évig terjedhető börtönnel büntetendő. Az 1867: 17. t.-cz. végre az ország izraelita lakosait a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gva- korlására egyaránt jogosítottaknak nyilvánítja. * Ezt az állapotot azonban aligha tekinthetjük véglegesnek. Az egyház és az állam között való viszony rendezése ügyé- ben kiküldött magyar országgyűlési bizottság az 1875. ápril hó 2fí-án a képviselöház elé terjesztett jelentésében az ezen viszony szabályozására irányadó elveket fejtegetni ugyan, de a beterjesztett törvényjavaslatban csak az addig törvényesen be nem vett vallásokra szorítkozik, az államnak a római és görög katholikus egyházhoz való viszonyát külön törvénynyel akkorra ígérvén rendezendönek, ha az egyházak az önkormányzat (autó- nomia) alapján fognak szervezkedni, addig az államnak az egyházak irányában eddig is gyakorolt jogait továbbra is fen- tartandóknak, valamint már eddig bevett hitfelekezetek irá- nyában eddig is gyakorolt államfelügyeleti módozatot szintén fentartandónak javasolja; a beterjesztett javaslatban ennél- fogva a vallás szabadsága körül való általános elvek csak körvonalozva vannak, de azzal az állam és az egyház között való viszony jelesül szemben a katholikus egyházzal és vallás- sál legkevésbbé sincs szabályozva. Mivel tehát az egyház és az állam között való viszony
