Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
721 Egyáltalában az egyházi javadalmak adományozására nézve hazai törvényeinkben, jelesen 1485: 21; 1486: 37: 1498: 67; 1526: 21. stb. kifejtett az a föelv létezik, hogy ilyetén jog csak a magyar szent koronában lelheti forrását, úgy, hogy akár főpapok, akár más egyházi kegyurak az adó- mányozás jogával csak a királyi engedély alapján birhatnak. Hogy a magyar király az általa kinevezetteket máshova is átteheti, a II. részben történeti úton szintén kifejtettük, de említők egyszersmind, hogy egynek többet nem adhat, ami köztörvényeinkben is ki van mondva, jelesen az 1471: 13; 1507: 13; 1514: 59; 1723: 55. t.-cz. hacsak különös igaz- :ságos okok valamely javadalmasnak felsegélyezését nem sür- getnék. mire példák szintén találhatók az 1500: 31: 1504: 27; 1570: 13. t.-cz. stb. Meg kell még említenünk, hogy e kinevezett püspökök még pápai megerösítésök előtt valóságos püspöki jogokkal élnek, csupán az ú. n. «pontificalia» hasz- nálata nincs nekik megengedve. A szerzetbeli praelatusok is, mint a szentmártoni vagy pannonhalmi főapát, zirczi, pásztói apát, a premontrei, csornai és jászói prépost, a király által neveztetnek ki és pedig a .szerzetbeli káptalan által választottak (3) közül; a tihanyi, bakonybéli és dömölki benczés-rendü főapátságokra pedig a pannonhalmi főapát jelöli ki a király által kinevezendő apá- tokát. A kinevezett érsekek, és püspökök, mielőtt egyházuk kor- mányára bocsájtatnak, hüségi esküt tesznek le 0 felsége, a király kezébe. Továbbá a magyar apostoli királynak, eltekintve a java- (lalmak alapítására, betöltésére, megszüntetésére vonatkozó jogától sz. László I. 8. 1550: 13. és 1715: 60. t.-cz. értei- mében joga és tisztje arról gondoskodni, hogy az egyhá- ziak kötelmeiket a kánonok és hazai törvényeink kívánalmai- hoz képest teljesítsék: az 1723: 55. t.-cz. és 1741: 16. t.-cz. alapján arról gondoskodik, hogy a javadalmasok javad: műk helyén lakjanak, hogy javadalmaikat el ne idegenítsék, pusz- tulni ne engedjék; az 1723: 71. t.-cz. feljogosítja a királyt, hogy a másként cselekvők egyházjövedelmét zár alá vesse és 46 Hi»ttudományi Folyóirat» 1892.
