Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

7J7

szabadság felé fordították, a legújabb események vívmányai pedig a jelenkor eredménye s azokat különben is érintjük a következendökben.

III. SZAKASZ.

Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban a jelenben.

í. Kifejtettük az I. részben az egyház és az állam, vala- mint a más felekezetek között való viszony elméletét. Ameny- nyiben e rész azt az állapotot jelzi: hogyan kellene lennie? nem kevésbbé fontos e III. rész, mely azt az állapotot jelzi, hogyan van ? vájjon minő a tényleges állapot ?

Miután a II. részben történeti úton a jelenkori fejlemé- nyékét következetesen és tüzetesen kifejtettük, nincs egyéb hátra, mint hogy a fejleményeket főbb vonásokban még egy- szer röviden összegezzük. Kiegészítésül hozzá kell még csa- tolnunk az 1848 — 49-töl napjainkig lefolyt események tár- gyunkra vonatkozó fejleményének rövid ismertetését.

A Josephinismus már kezdettől fogva magában hordta az enyészet magvát. II. Lipót már nagyrészt megszüntette. I. Ferencz királyunk némely vonásaiban föntartotta ugyan, azonban csakhamar átlátta azt a káros hatást, melyet a Jose- phinismus az egyházra gyakorolt és azon természetellenes állást^ melybe az egyház ezen rendszer által jutott, azért annak leg- több maradványát teljesen megszüntette, vagy envhítöleg mó- dosította, vagy elnézte, hogy azok lassankint elavuljanak.

V. Ferdinánd a czélszerü változtatások megtétele végett a szentszékkel érintkezésbe lépett. A legjobbat lehetett reményleni, midőn a márcziusi események hirtelen megállították az ese- mények rendes fejlődését.

Amit azonban ö nem eszközölhetett, végrehajtotta utóda I. Ferencz József. Alig lépett az ifjú fejedelem ősei trónjára, összes birodalma részére engedélyezett 1849. márczius 4-iki alkotmányában az egyház felszabadítását ünnepiesen kijelen