Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

711

VI. Piusnak ezek a Lombardiában szenvedett jogsérelmei fájdalmasan estek. Czélt nem érvén Józsefnél levelei és követe Garampi bíboros előterjesztései által, 1781. decz. 15-én tud- tára adta a császárnak, hogy vele, mint atya a fiával, szemé- lyesen kíván értekezni és 1782. márczius hóban Bécsben meg is jelent és 4 hétig időzött nála, személyesen akarván vele értekezni, de József csak írásban és miniszterek által akarta a tárgyalást folytatni. S a pápa és a két magyar fö- pap Batthánvi és a kalocsai érsek minden bölcs és tapintatos fáradozásai és rábeszélései mellett is megmaradt makacsul rendszere mellett.

1782. január hóban kelt rendeletével Magyarországban 134 férfi- és 6 nöszerzetes-monostort, melyekben 1484 szer- zetes és 160 apácza élt, eltörölt. A szerzetek ingó vagyona, a templomi ékszerek és más ékszerek elárvereztettek. A be- gyűlt pénz (csak a paulinusok ingó vagyona 10.000.000 frt tökét tett, s ingatlana 203,600 frt évi jövedelmet adott; Kerék- gyártó i. m. V. k. 159 1.) új lelkészségek alapítására, vagy régiek bővebb ellátására fordíttatott. Erre, valamint egyéb egyházi ügyekben s az egyházi vagyonra vonatkozólag kibo- csájtott rendeletéiről az okmányokat 1. Katona i. m. XL. köt. s követk.

Mindezek mellett József nem törődve azzal, hogy a nemzet a sz. koronához, mint féltett kincshez rugaszkodik, azt a megyék, a főrendek és az egész ország kérelme és feliratai ellenére Bécsbe vitette 1784. ápril 13-án.

Mindezen és más polgári ügyekben behozott újításai, melyekkel a hazai történelem foglalkozik, oly rázkódtatásokat idéztek elő, melyeknek Józsel ura nem tudott lenni. Halála előtt minden rendeletét visszavonta 1796, jan. 28-án. Azon- ban e leiratának 4. pontja így szól: türelmi rendeletünk úgyszintén a lelkészségek szabályozását és a jobbágyokat illetők megmaradjanak, mert úgy hiszszük, hogy ezekben ti magatok is megnyugodtatok. Katona XL. folyt. 593—705. az okmányok.