Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
'fui uralkodó II. József császár túlkapásai ellenében mind halálra kész elszántsággal és eredménynyel küzdött, a kegyes nökirály irányában tanúsított liyperloyalis és önmegadó viselkedésén. E tekintetben a következők voltak főbb lépései: 1. A királyi «placetum». Ezt II. József 1767-ben csak a német tartomá- nyokban rendelte el, de szokássá vált Magyarországban is a pápai bullákat és brevéket csak a fejedelem engedélyével ki- 1hirdetni. 2. A kanonokokat eddigelé a püspökök nevezték ki, de Mária Terézia csak a kijelölési jogot engedte át nekik. 3. Az ünnepek közül a pápai szék megegyezésével több eltöröltetett 1754-ben, de a megmaradottakat szigorúan megtartatni ren- ‘delte. 4. Megadóztatta a papságot, kezdetben pápai breve mellett, de a 7 éves háború alatt fejedelmi hatalma teljessé- géböl. 0 tette szokássá, hogy a királyi kamara az újonnan kinevezett püspököket stb. a lelkészi és várerödítési alapok javára megadóztatta. 5. A kolduló szerzeteseket 1770-ben össze- Íratta s azok számát az ö engedélye nélkül szaporítani tiltá. •6. Mikor a jezsuiták társaságát XIV. Kelemen, tekintettel az európai fejedelmek némelyeinek óhajára, egyidöre feloszlatta, Mária Terézia hazánkban is feloszlatta. 7. A pápa megerősítésé- vel, (1. alantabb!) új püspökségeket alapított ú. m. a) 1770-ben ;a bosnyait a szerémivel egyesítette és dúsabban ellátta; b) a •munkácsi görög kalholikus püspökséget 1773-ban, a nagy- váradil pedig 1776-ban alapítá. Ezek unióját előmozdítandó, •őket nem görög egyesülteknek, hanem görög katholikusoknak, papjaikat nem pópáknak, hanem plébánosoknak rendelte nevez- telni, c) Az esztergomi érsekséget 1765—1776-ig üresen hagyta, ekkor még a szepesit, a rozsnyóit és a beszterczebányai püspök- :séget szakította ki belőle.1 d) 1777-ben a veszprémi és győri püspökségekből alkotta a fejérvárit és a szombathelyit. A vallásfelekezetek irányában a vallási türelmet nem gyakorolta túlságosan. A protestánsoknak sok panaszuk volt. Ismételten kérték, hogy a vallásszabadság és egyenlőség jogi alapjára helyezkedhessenek, miben azonban Mária Terézia uralkodása alatt gyakorlatilag czélt nem értek. 1 Roskoványi. Mon. 254. p. 339. VI. Pius. 45*
