Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Franciscy Lajos: Szűz Mária az evangéliumokban, mint jegyes és hitves
G77 VT api ág. rry vuvar/.a !70u; és (I. 24.): accepit conjugem suam, 7ra:sXaßs ׳rr,v yuvaix.־/ aúxoO, előforduló kifejezések kizárólag annyit jelentenének, mint magához venni, házhoz hozni, ak- kor a kérdés el van döntve. E kifejezések azonban, tekintve az evangéliumi összöveget, annyit is jelenthetnek, mint az elvettet (eljegyzett feleséget) megtartani (acceptam retinere). Az evangélista tudvalevőleg (I. 20.) arról beszél, hogy József Mária elbocsáttatásáról gondolkodók, azaz arról, hogy válás- levél által a köztök fennálló köteléket megszakítsa. Ekkor bá- torítá öt az angyal, mondván: Ne félj elvenni Máriát; ami azt jelentheti : Ne félj magadhoz venni menyasszonyodat, s e jelentménv a fentebb előadottak alapján valószínűbb: de azt is jelentheti: Ne félj megtartani feleségedet, akit elbo- csátani szándékozol. Aki ugyanis az elbocsátandót meg- tartja, mintegy újból veszi el azt. Maldonatus és Du Hamel is, ez utóbbi értelemben magyarázzák e helyet.1 így hát nem lévén képesek bizonyosságra szert tenni, csak az lehet a feladatunk, hogy véleményünket a zsidó házas- ságkotési szertartások szempontjából lehetségessé tegyük. Mert ha a zsidó házasságkötési szertartásokban semmi alapja sincs annak, hogy a zsidóknál az eljegyzés és a menyegző között hosszabb időtartam folyt le, akkor állításaink merő föltevések maradnak. Ennek okáért a következő tételt állítjuk fel: III. Tétel. A zsidóknál az eljegyzés és a menyegző között hosszabb időtartam folyt le s a jegyesek csak a menyegzői szertartás után tekinttettek teljes jogú házastársaknak. E tételre nézve az archaeologiánál kell keresnünk bizo- nyítékokat. A rabbik leírása szerint a fogságot követő időben a zsidó házasságkötésnek három mozzanata volt. 1. A menyasszonyszerzés, vagy a kérés. Ez rendesen a szülök dolga volt. A házasulandó fiú szülei mindenekelőtt kiszemeltek egy kedvökre való eladó leányt s ennek szüleit házassági ajánlattal kínálták meg. E szokás, hogy t. i. a szü1 Commentaria in S. Matthaeum, Migno, Cursus Script. S. XXI. k. 594 1.
