Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Franciscy Lajos: Szűz Mária az evangéliumokban, mint jegyes és hitves

zeit szentírási szövegek raegegyeztetésére. Ez okból nem marad más hátra, mint a harmadik véleményhez fordulnunk.

III. Vélemény. Mária és József az angyali üzenet idején valóságos házastársak voltak és a sz. Szűz ily minőségben foganta az örök Igét, de ez időben még nem élt egy háztar- fásban Józseffel.

E véleményben vannak az újabb exegéták közül igen számosán. Igv Grim,1 Schanz,'1 2 * Comely,8 Patrizi,4 * Bisping6 * s mások. Kérdés, e vélemény szerint, mikép lehet a két szent- írási helyet (Luk. I. 27 és Máté, I. 19, 20) megegyeztetni? Talán nem tévedünk, ha a megegveztetésre a következő magyarázatot tartjuk alkalmasnak.

Mária az angyali üzenet átvételekor még csak jegyese volt Józsefnek, akitől különválva lakott saját házában.״ Ezt az állapotot és helyzetet akarta kifejezni Lukács evangélista, midőn e kifejezéssel él: «Missus est, — ad virginem despon- satam viro». Ugyanezt akarja kifejezni Máté is, midőn mondja : «Cum desponsata esset» etc. De mivel másfelől a zsidóknál az eljegyzés a házasság természetével birt, Máté egészen helyesen tünteti fel az eljegyzett, de még házhoz nem hozott Szüzet József feleségének, midőn hozzá teszi: «Joseph autem vir ejus». Hasonlóképen helyesen beszél, midőn egy verssel alább (I. 20.) az angyal szájából közli e szavakat: «Noli timere accipere Mariam conjugem tuam». E szerint mind a két evangélista egy állapotot és egy helyzetei tartott szem előtt, csakhogy Lukács a jegyesi állapot szüz-tiszta voltát akarta inkább kiemelni, azért használja a «virgo desponsata»

1 Die Einheit der vier Evangelien, Regensburg. 18 18. 240. s küv. ]. — Das Leben Jesu nach dem vier Evangelien. Regensburg. 1876. 1. k. 120. s Köv. 1.

2 Commentar über das evangélium des hl. Lukas, Tübingen, 1883. 83. lap.

’ Introductio specialis in singulos N. F. libros, Paris. 1888. 196. s köv. 1.

4 De Evangeliis libri tres, Friburgi in Bresg. 1853. III. k. 122.

s köv. 1.

6 Erklärung des Evang. nach Mathäses, Münster, 1867, 51. s köv. 1.

6 Mint örökösödö leány.

e f 111 yi Folyóirat» 1202.

43