Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Franciscy Lajos: Szűz Mária az evangéliumokban, mint jegyes és hitves
658 venni Máriát, leendő feleségedet. Az ilykép jelzett esemény azonban, — a proleptikus magyarázat szerint — tényleg solia sem ment végbe, Mária és József mindvégig jegyesek maradtak. Tudjuk, hogy a Szentírásban a proleptikus beszédmód nem ritka, de csak oly helyeken fordul elő, ahol maga az író is egy, a jövőben végbemenő eseménynyel áll szemközt. Ellenben, ahol az író azt akarja jelezni, ami volt, vagy oly viszonyt akar minősíteni, amely már be van fejezve, ott a proleptikus kifejezésmódnak nincs helye. És ez az eset forog fenn itt. Az evangélista Józsefet bevégzett életállapota szerint akarta megnevezni, mert mikor ö írt. Urunk szülei között az élet- viszony bizonyára már nem volt többé készülő-félben, hanem teljesen be volt fejezve, sőt, mint a hagyomány tartja, e földi lét határai között, már meg is szűnt. Ha tehát az első evan- gélium Íratásakor nem lett volna köztudomású, hogy Mária és József férj és feleség voltak. Máté nem mondhatta volna : Jákob pedig nemzé Józsefet, Mária férjét. így azonban a Szentírás kijelentése annál nyomatékosabb, mivel azt fejezte ki, amit ö és körtársai hittek. Mátén kívül Lukácsnál is találunk ide vágó kitűnő bizo- nyítékot. A II. fej. 4. és 5. verseiben ezt olvassuk : «Fölméne pedig József is Galileából, hogy bevallja magát Máriával, neki eljegyzett nehézkes feleségével, ׳év Alapira ~f, £ava׳TTsugiv71 x׳j־rc5 v’jvziyj. sy/Aü), cum desponsata sibi uxore praegnante». E kifejezés: savviaTíuasvvi zőtw yuvaoií, egyszer előforduló ki- fejezés, úgynevezett á—re Xsyopiivov. Sehol a Szentírásban nem akadunk párjára, ami egészen természetes, mert az egyszer eljegyzett nö vagy jegyes, vagy feleség, a szerint, amint a házasság előtti, vagy a házasság utáni állapotát tekintjük. Első esetben sponsa-nak, vúp.07!; vagy desponsata־nak fW,<jT£u- ő-eíijz, stj.v/iffTöuuiv/i neveztetik; utóbbi esetben pedig a yuvr, uxor nevet viseli. Ha mégis, az általános szentírási beszédmód ellenére az evangélista eljegyzett feleségnek hívja Máriát, bizonyára rendkívüli okok lebegtek szemei előtt. Egy, a maga nemében páratlan állapotot akart jelezni, midőn e kifeje- zést használta. Mintha mondotta volna : Mária, midőn Józseffel Dávid városába, Betlehembe ment. hitvestársi viszonyban élt
