Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
24 működési körében ily szabadságnak örvend és az államfönök- ség terhétöl megszabadulh at. Azonban amily kevéssé felel meg az éjszakamerikai rendszer behozatala az egyháznak, épúgy nem felel meg az állam érdekeinek sem. A helyes viszony az egyház és az állam között természetszerűleg csak egymásnak kölcsönös segélye- zésén, támogatásán alapulhat, hogy egymást czéljaik s föl- adataik megvalósításában kölcsönösen támogassák, ami pedig, ha egyik a másikkal teljesen szakít, lehetetlenné válik. Aki pedig azt hinné, hogy ily abstract elválasztással segítve lenne az egyház és az állam közt netalán előfordulható összeütközések és nézeteltérések eshetőségeinek rendes és leggyakoribb alak- jain. az határozottan téved. A vallás legbenső lényegé nél fogva nem pusztán egyesek magán ügye és a kath. egv- ház nem puszta magán egyesület, hanem egyház, a legmaga- sabb kiváltsággal fölruházott intézmény, és a többi vallás- felekezetek nem egyszerű magán egyesületek, hanem a legfon- tosabb tényt érintő nyilvános és köz-vállalatok, és ne feled- jük: a népnek túlnyomó nagy többsége vallási szükségletei- nek kielégítését jövőben is csak az egyházban fogja keresni és megtalálni. Ép azért az egyház — politikai szempontból véve is — a jövőben is oly hatalmas tényező marad népünk körében, mint eddig volt, ha még úgy kimondja is az állam, hogy csak a magánegyesületek jellegével bir. Ámde az egy- ház ama hatalmas befolyásánál fogva, melylyel mindenha birt és amely épen alkotmányos államban, aminö a mienk, a nép- nek a törvényhozásban való képviseleti részvételénél fogva sokkal veszélyesebb és vésztjóslóbb, mint az absolut mon- archiában, és hozzávéve még, hogy az egyháznak oly erős szervezete és alkotmánya van, mely — tapasztaltuk — az idők viharaival daczolni kész és kétezredéven — még a politika szemüvegén nézve is a dolgot — véres üldözések közepette sem gyengült, sőt az ilyféle vihar nem ártalmára, hanem inkább előnyére vált, úgy, hogy ha mérkőzésre kerülne a dolog, a győztes mindig az egyház, a vesztes mindig csak az állam lehet, tekintve, hogy az egyháznak oly megdönthe- teilen szilárd alapja és szabályos hierarchiája van, az állam,.
