Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Irodalmi értesítő

283

szabadságával összeegyeztethető, előnyei pedig szembetűnök. Elfogadott vélemény, hogy a tankönyvek felosztásának az elemző (analytikus) módszer nyomán az általánosról a rész- letesre kell haladnia. Ellenben az egyes tételek kifejtésénél helyén van az összetevő (synthetikus) módszer.

Ebből látható, hogy a fordító szabadon fordított. Híven is. Az eredeti szöveg értelmét zavaró, megmásító hibára sehol sem akadunk. De nem eléggé magyarán fordított. Irályán a latinismusok nagyon meglátszanak. A szenvedő alakot, a «meg- hamisíttathatott», «szereztetett», «tudatik», «eloszlattatik»-íéle kifejezéseket igen gyakran használja. Pedig a magyar nem szeret szenvedni. Ámbár megengedjük, hogy a szenvedő alak használatát teljesen mellőzni lehetetlen. A hosszú mondatokat sem kedveli a magyar nyelv szelleme, legkevésbbé pedig a tan- könyvek nyelvezete.

Ezen árnyoldaloktól eltekintve, a fordító hasznos munkát végzett. Főleg azon hittani tanintézetek hallgatóira nézve hasz- nosat, melyekben az introductiót magyar nyelven adják elő.

Dr. Franciscy Lajos.

Instructiune practica pentru causele matrimoniali cu respectu la disciplina vigenta in provincia biseri- césca gr. cat. de Alba-Julia si Fagarasiu — scrisa in usulu pastoriloru sufletesci prin Dr. Juliu Simon Prof. d. S. Teol. — Cu permisiunea superioriloru. Gherla Tipográfia «Aurora» A. Todoran 1891. Ez czíme a román katholikus theologiai irodalom egy legújabb terményének. Amint a könyv czíméböl kivehető, szerzője nem szánta tankönyvnek, hanem kalauzul a lelkészkedö papságnak. Mindazonáltal azt mondhatjuk, hogy tankönyvnek is nagyon jól beválik. Gazdag praktikus része nem von le semmit a hasznavehetöségböl. Hiszen a papnevelők legfőbb czélja az, hogy a hivő nép számára lelkipásztorokat neveljen és képesítsen, már pedig e czél elérése nemcsak megengedi, hanem követeli is, hogy