Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Irodalmi értesítő

267 —

milyenek pl. igazczímüség (authentia), szövegépség (integritás)^ szavahihetőség (fidedignitas), stb.

Vajha e könyv úgy szakemberek, mint laikusok, úgy egy- háziak, mint világiak közt minél jobban elterjedne s így a szerzőnek «sikerülne a Szentírásról táplált előítéletek és tév- tanok megszüntetéséhez némiképen hozzájárulni, s ezen isteni könyv iránti érdeklődést és tiszteletet minél szélesebb körben felkelteni» ! (A szerző szavai az előszó végén).

De. Kiss Jákos.

A magyar kath. szentszékek rendtartása, különös tekintettel a házassági és bűnügyekben való eljárásra.

A budapesti m. kir. tud. egyetem hittudományi kara által a Horváth-alapítványból jutalmazott pályamű. Irta Dr. Surányi János győri székesegyházi kanonok. Győr, Surányi János könyv- nyomda-intézete, 1891. 8. r. = 259. 1. Ára 1 frt 50 kr.

Ritkán vártam nagyobb érdeklődéssel s vettem kezembe müvet, mint Surányi most említett munkáját. A tankönyvek által az egyházi bíráskodásról nyújtott többnyire hézagos isme- reteket u. i. a még oly jeles tanár magyarázata sem bővíti ki annyira s nem rendszeresíti oly mértékben, mint aminöt számos más ok elhagyásával, már csak ezen épen nem könnyű tárgy fontossága és gyakorlati volta is megkíván ; így törté- nik, hogy nem egy, ki érdeklődik a tárgy iránt, nincs azon helyzetben, hogy alapos, kimerítő és rendszeres ismereteket szerezzen róla; áll ez különösen hazai viszonyainkat tekintve.

A körülményeket tartva szem előtt, szerző a budapesti m. kir. tudomány-egyetem hittudományi kara által kitűzött pályatételt: «a hazai hath, szentszékek jogtörténeti fejlődése, jelenlegi szervezete, hatásköre és perrendtartása, ez utóbbi főleg házassági ügyekben», — kidolgozva s az egyházi bűn- tetöjogi eljárással kibővítve: a fent adott czímen bocsátotta közre. Gzélja volt a mai szentszéki eljárást rendszerbe fog- lalni, ennek egyöntetűségét előmozdítani, s egy köztekintélyü