Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Mihályfi Ákos: A papnevelés Németországban

257

dottunk. Németországban a papnevelésre vonatkozólag ezek az intézmények szerepelnek:

1. a gymnáziumi tanfolyam alatt semmi speciális inté- zet, — de van sok konviktus vagy internatus;

2. a theologiai tanfolyam 3 évig tart és egyetemen vég- zendö; a theologia hallgatója vagy teljesen magára van hagyva, vagy konviktusban él, az egyetem választása többnyire a theo- logus szabadságára van bízva;

3. a theologia elvégzése után köteles mindenki saját egyházmegyéjének szemináriumába lépni, hogy ott egy vagy másfél évig papi nevelésben részesüljön s a praktikus papi ismereteket elsajátítsa.

*

*. *

Nagy vonásokban igyekeztünk lerajzolni, hogyan folyik a papnevelés Németországban. Nem fejezhetjük be ezt az ismer- tetést a nélkül, hogy a német papnevelésröl általános kritikát ne mondjunk.

És mindjárt első helyen kimondjuk azt, — sok német tudóssal és püspökkel tartva — hogy a Németországban dívó papnevelési rendszer még sok reformot igényel és pedig épen azon pontokban, melyekben a trienti zsinat rendeletétől oly lényegesen eltér. A gyermek-szemináriumok felállítása az első reform, melyet buzgó papok és püspökök Németországban is mind gyakrabban hangoztatnak, de melyet mindeddig anyagi eszközök hiányában s a katholikus közvéleménynek ellen- kezö iránya miatt megvalósítani nem sikerült. A köz- véleményben, papokéban is, a gyermek-szeminárium idegen- szerű, sőt ellenszenves fogalom, mely ellenszenvet növeli az, hogy a gyermek-szemináriumok épen a francziáknál találha- tók. Mintegy büszkék arra a németek, hogy ök ilyen szemi- náriumok nélkül is derék papsággal bírnak.

Második szükséges reform az egyetemi hallgatók neve- lésére vonatkozik. A püspökök — s igen helyesen — arra törekszenek, hogy minden theologiát hallgató papjelölt szemi- náriumi berendezéssel biró konviktusban éljen az egyetemi tanfolyam tartama alatt, s ott igazi papi nevelésben része- süljön.

• Hittudományi Folyóirat» 1892

17