Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve

203

ocsmányság színhelyei: a pogány templomok; a Caesarok trónja helyébe Rómában emelkedett szent Péteré, ki felépíte kősziklán a római egyházat úgy, hogy a poklok kapui sem vehetnek erőt rajta.

Megújult a társadalom.1 Az apa megmaradt a család fe- jének; de a szülöanya már nem volt többé kénytelen rémes aggodalommal megvárni, térdére veszi-e a pogány zsarnok apa a csecsemőt, vagy a halál torkába küldi-e? az anya meg- szűnt rabszolga lenni, és újszülött gyermekét mint Isten aján- dekát a keresztvíz alá küldé, hogy mint Jézus szent vérén megváltott, halhatatlan lélekkel bíró lényt, az anyaszentegv- ház tagjává avassa.2

Hasonlóképen döntő, átidomító, nemesítő hatással volt a keresztény hit a szellemi élet minden terén; a tudomány, az irodalom, a költészet, a művészet mind hirdeti Jézus bitének, az apostolok igéinek áldásos, mély befolyását.3

1 «Es ist eine unläugbare Thatsache, dass kein Ereigniss der Weltgeschichte so mächtig und durchgreifend bestimmt, und auch die socialen Gestaltungen so nachhaltig beherrscht hat, als das Chistenthum.» Zeitschrift für Theologie. Freiburg. 1839. I. köt. 2־ik füzet 68. 1. «Über den Einfluss des Chistenthums auf Recht und Staat von der Stiftung der Kirche bis zur Gegenwart.»

2 Dr Rézbányái Józsefnek: «A kereszténység hatása a jog fejlődé- sére» czímü czikke érdekes világot vet a kereszténység átalakító, neme- sítö hatására. L. Hitud. Folyóirat I. évf. 1. fűz.

8 Bővebb kifejtést utalok Chateaubriand szellemes, elbájoló müvére «Le Génié du Christianisme;» «Fréres de la poésie, les beaux-arts vont étre maintenant l’objet de nos études: attachés aux pás de la religion chrétienne, ils la reconnurent pour leur mére, aussitót. qu’elle parut au monde, ils lui prétérent leurs charmes terrestres, eile leur donna sa divinité ; la musique nóta ses chants, la peinture le réprésenta dans ses douloureux triomphes, la sculpture se plut á réver avec eile sur les tombeaux, et !’architecture lui bätit des temples sublimes et mvsterieux comme sa pensée.» Le Genie du Christianisme. Paris 1881. Nem kevésbbé ékesszólóan hirdeti Wisemann Miklós bíboros a kérész- ténység hatását a tudományra és művészetre ily czímü értekezéseiben : «Über die Blüthe der Wissenschaft unter dem Einflüsse derkath. Religion» és «Spanische Kunst.» Ez utóbbiban ezt mondja: «Die katholische Kirche hat der Kunst eine Welt des Idealen eröffnet durch die wunder- bare Vereinigung von Ideen, die früher unvereinbar gewesen waren,