Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Babik József: Beszéljünk és írjunk magyarul
III. A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE. BESZÉLJÜNK ÉS ÍRJUNK MAGYARUL! em tudom, más úgy van-e vele. de nekem mintha csak a fogamat húznák, midőn azt látom, hogy némely író minden ok nélkül derüre-borúra használja müvei- ben az idegen szavakat, holott csekély fáradsággal ép olyan jó és megfelelő kifejezéseket találhatna az illető fogalmak visszaadására édes magyar nyelvünkben is! Mily kellemetlen látvány az. midőn a szép búzavetés rikító pipacsokkal van tarkítva s barázdáról barázdára felüti fejét a telt kalászok között a konkoly! S ép ily hatást gya- kőről arra, ki nem zagyvalékot akar hallani a beszédben s olvasni írás- és nyomtatásban, az a könnyelmű eljárás, midőn némelyek lépten-nyomon, mintha bizony ebben nyilatkoznék az igazi tudományosság, idegen szavak használatával kaczér- kodnak. Eszünk ágában sincs azon szók és kifejezések ellen kikelni, melyek nyelvünkben már meghonosulást nyertek, mint pl. ezek: politika, katholikus, protestáns; azt is megengedjük, hogy jellemzetesség s eröteljesség szempontjából sokszor elke
