Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége

— 807

pótban levő népnek szól, de nem nomád életre: láttuk, bogy szövegezése is szorosan az állítólagos kor, sőt személy mellett bizonyít s a terminus a quo-t ép, úgy ad quem-ot pontosan kiolvashatni belőle. Ez érvek, különösen némelyike oly erős, oly kézzelfogható, hogy ily töredékek, helyek szerzőjének ellenfeleink is Mózest ismerték el. (Bleek-Welte, Einleitung eh. 4. Ex. 25—3!, Lev. 1—7. 11—17. Nr. 1, 2, 4, 10, 1 — 10, 19.) De kérdem, nem önkényes és absurd dolog-e elvárni, hogy minden egyes rendeletben ily kézzelfogható nyomai legyenek Mózes korának és kezének ? Maga a kritikai iskola is belátta legújabban, mennyire önkényes ez eljárás; azért új kibúvót keresnek, új taktikát találtak ki: a PC. (Priester Codex=Cod. Sae.) fogság utáni szerzője félre akar vezetni, fingált dolog az egész. Csakugyan P. Cornelyvel azt kell mondanunk, hogy vájjon az absurditás nagyobb-e ezen állításban vagy a gonosz szán- dékú ráfogás, nehéz volna eldönteni! A papi codex szerzője ez esetben valóban bámulatos stúdiumokat végzett, alaposan áttanulmányozta Mózes korát: Izrael culturtörténetét, a Wadi- Arabah topographiáját, faunáját, flóráját stb. stb.

De vájjon mindez történetileg és lélektanilag lehetséges volt-e, nem latolgatjuk, a szíves olvasó rövid meggondolás után határozott feleletei adhat; mi csak egy ellenbizonyíték példáját mutatjuk be: sokat szerepel a könyvekben bizonyos állati bőr: £יהת LXX. ׳lxz׳.víhvx, Vulg. ianthina, ez a szó a későbbi zsidók előtt teljesen ismeretlen, egész irodalmukban csak az egy Ezekhielnél találkozunk vele (16, 10.) és Ezekiel viszonyát a Pentateuchushoz már ismerjük, de hogy mi tulaj- donkép az a az0״ nem vitatkozunk, pedig segítségre

jött az asszír nyelv, tahsu = «vervex» (Delitzsch fri.), mások szerint שחת az arabs pusztában gyakori «taxo» és ismét a Vöröstengerben gyakori fóka «Halicore cetacea» (Gesenius); már most tekintettel a zsidó exegetai hagyomány zavarára s arra, hogy egész irodalmukban hiányzik e szó, honnan szedte volna a fogság utáni író e szót, vagy a nevezett puszta tér- mészetrajzának pontos ismeretét ?! Ilyen a hitetlenség, hogy Isten kinyilatkoztatását ne kelljen hinnie, elhiszi a csakugyan hihetetlent.