Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége

80()

fazék; e szónál is csak a szótárba kell tekintenünk, hogy lássuk a zsidó nyelvész zavarát: az egiptoini «seri» = nagy edény. — א;ש később דוד (csak a Dt.-ban :!-szór, Dt. 2(i.

2. 4. 28, 5.) = kosár a zsenge áldozat számára; a kanopéi bilinguis decretumban olvassuk «fa-terma = kosarat vivő (nő.)» Némelyek ide sorozzák még : ק ןיי és|2í"1 = polyva: 2הןן

= tuli, suli. = (kopt) kuf = n papyrus sás egy faja. Ex. 15. és

Harkavy: 0) תופטוט Ex. 13, 16. Dt. 6, 8.; !בהל Ex. 7. 11.

22. = incantatio; סל Ex. 8, 3, 14. = fines; הלבט Gen. 49,

5. עקעק :0( םהיתלכמ (!) i .,ev. 19, 28.: érdekes e szavak

gyökét keresni és származtatását olvasni a zsidó szótárban figyelmeztetésre olyan világosan látja az eredeti szövegben az olvasó az idegen szót, hogy szinte csodálkozik, hogy, nem vette eddig észre?

.Még egyptiasmusok, onnan vett kifejezéseket is találunk, pl. ״פ ףאי = (Ex. 3.) a folyó ajka, vagy szája széle = partja.

egészen egiptomi kifejezés ; vagy ן*רע״לכ םירצמ (Gen. 41 41, 44.) nagyon a gyakori «to-r-tér-w» = egész földre em- é kéziét..

Az egyptolog philologia azt is kimutatja, hogy az Izrae- lilák a cultura egyes elemeit Egiptomból hozták magukkal, így leggyakrabban használt mértékeik הפא és a זיה egiptömi szavak, szintúgy a רמ“ és az egyedül a Pentateuchban említett hónapnév א2ב* = Epiphi, persze ezt is ב״בא = spica

T * T

kalászszal hozták összefüggésbe, ámde ma világos, hogy ez időben az egiptomi hónapneveket ismerték, később azonban visszatértek a régi szémi hónapnevekhöz (mint az asszir baby- Ionoknál) Nisan Ijjar stb.; a Thora h írója különben a többi könyvben csak sorszám szerint (!) nevezi a hónapokat.

Már most a tényállást ismerve, vonjuk le a követkéz- tetést. A Thorában, mint láttuk, aránylag sok az egiptomi ל zó; az összes, következő ó-szövetségi könyvekben alig van egy- kettő, daczára annak az emlegetett kereskedelmi összekötte-