Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve

Máté 19. 28.

áfx7]v /,syoj úy.lv ót׳. jy.zl; 01 iy.olondfoy.vzz; u.01 sv tv!-x’Á’.rvzvzcíx,

ÓT7.V 7.71K7/. ó U’.ÓC TO'J '/.vácf'jTTO'J STTL \h0V0'J Sózr~ 7’jTO’J. (BÍZOnV

mondom nektek, hogy ti, kik engem követtetek, az ujjászüle- születéskor, midőn az ember Fia az ö fölségének székén fog ülni.) — De ezen értelmét nem kaphatta e szó a rabbinusok- tói, mert a rómaiaknál a proconsulokrúl mondották: renas- cuntur. 11a engedelmet nyertek hazájukba visszatérhetni. (Cic. ad Atticum 6. ep. 6. extr.) és diadalt ülhetni.1

Babbmivn««-nak mondották végre az idézés módját is, melylyel az ó-szövetség egyes helyeire az uj-szövetségben hi- vatkoznak: majd t. i. a föszemélyt. majd a főhelyet vagy a födolgot nevezik meg: vagy a bekezdő szókat említik fel. így Krisztus Urunk Mózes II. könyvét (Exod. 3. 1—G.) így idézi:

iiú ßz.TO'j. ,

Márk 12, 26.

־־pi óz tow vs7.ptov oti sysiaovTzt 007. avőyvwTi zv t׳/־, [í׳.[íAco M0)’-I7ÍMC j—i TOO ßzTOU 7COÍC ZÍTiV 7.ÖTW ó {>ió: }Í־׳OW ’E־.'W ó ihóc

’Aßpaau 7.7i {hoc 177.77. 7.7Í {hó: I7.7.ÓjS : (A halottak felöl pedig hogy feltámadnak, nem olvastátok-e Mózes könyvében a esipkebokor fölölt. miképen szólott neki az Isten: «Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene».»)

Lukács 20. 37.

őr׳. r)z r/íípovTzi oí vsx.pol 7.7.1 Mmu771: iy.ry'jozv z~\ tv־: ß7.T00, tó; \z','ll K'JS'.OV TOV {hóv ’Aßp77׳A 7.71 th0V 17777. 7.71 {h0V 177.(0ß.

(Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette

1 Ha egy prokonzul hazájába visszatérni és Rómába ünnepélyes diadal-menetben bevonulni kívánt, engedelmet kellett a római szená- tustól kérni; a szenátus maga elé idézte a prokonzult. hogy kérelmét indokolja, erre renasci kívánó׳ prokonzul kifejté működését, és az elért sikert; ez Róma egy külvárosában történt Ballone vagy Apollo temp- lomában; ha a szenátus a kérésre hajlott a néptribunusokat felhívta adják meg az ünnepélyes diadalmenet napjára a visszatért prokonzulnak Róma fölött a katonai hatalmat; ha ez megtért, a prokonzul diadal- i nnepének napját kitűzte. Időközben, míg az előkészületek folytak a prokonzul mindig Róma kapui előtt vesztegelni volt kénytelen; néha évek teltek el, míg a prokonzul bevonulását tarthatá. P-jntinnis pro- konzul például négy évig készült diadal-ünnepére.

— 780 —