Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve
toútou, 7.7.T7. - öv ápyovTX t f,; síou7:7׳; tou ás po;. tou 77vsúaxTo; tou vűv svijvojvTo; sv tói; mot; tyí; á77s!tKx;. (Melyekben egykor jártatok a világ szokása szerint, az e levegőben hatalmaskodó fejedelem, ama lélek szerint, ki most munkálkodik a hitetlen- ség Jiaiban.) Luk. 1(5. 8. Őt! 01 utol voü aiövo; toútou (ppvtt/.cí)TS;ot ú77sp TOU; UÍOÚC TOU ©MTO; St; TY,V Vövsáv TV־v SX'JTCOV S!7׳!V. (Mert e VÍlág fiái eszesebbek az ö nemükben a világosság fiainál.) Ján. 12. 36. -wtsústs sic tő om; íva utol ow־ó; yívroík. (Higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek.) ' Péter 1. 14. (ó: TS XV X ÚTZ'ZOV;;, U.7; CUVOyr.y.ZTt'CóaiVO! T7.Í; 775ÓTSpov sv vő áyvotx úu.öv srtbuy.txt:. (Mint engedelmes fiaié nem szabván magatokat tudatlanságtok előbbi kívánságaihoz.) Ef. 2. 3. zz! 7ju.sö-7. Tszva־ oúost 0 tó; zz! 0! ).orrot. (Es természet szerint a harag fiai valának. mint egyebek is.) Péter II. 2, 14. 00í}7.),y.oü; syovTE; y.sorou; u.otyz/.ÍŐo; zz! áZ7T7.T7.0T00V7 XU.XpTtX;, Xi),S7.£0VTi; Íu/7.; á״־־7׳/;p!ZT0U;. ZZ.pŐtZV yíyu7.v7.;7iv/;v t).soví;!7; syovTs;, Z7.T707; TSZV7.. (Szemeik telvék házasságtöréssel és szüntelen vétkekkel; magokhoz csábítják az• állhatatlan lelkeket, szivökben gyakorlottak a fösvénységre, átok fiai.) Thess. II. 2. 3. y.7; t!; uu.x; sE7.77xt•(׳tt, zztx u־/;Sév7. toőtov. ÓT! S7.V ;7.7״ i).ltr, r, 7T0TT7.TÍ7. 77pÖTOV 7.7.1 X770Z7. AUOivHj Ó XV<lp0)770; Tf,; ávoyia;, 0 utó; t/;; 777was!7.;. (Senki ne ámítson el titeket bármi módon; mert előbb az elszakadásnak kell jönni s a bűn emberének, a kárhozat fiának megjelenni.)1 Szinte hebraismusok: Luk. 18, 6. Ei77SV i)s ó xúpto;■ 7Z0Út7.TE Tt Ó ZptT'); T'); áStZtXC XÉ'.'it. (Mondá pedig az Úr: Halljátok, mit mond az igazságtalanság bírája.)- «Es geht diese Ausdrucks-Weise auf die lebendigere Anschau- ung des Morgenländers zurück, der die innigste Zusammengehörigen (Herkunft und Abhängigkeit.) auch im geistigen Gebiete als Kindes oder Sohnsverhältniss betrachtet: Kinder des Ungehorsams sind also die, welche der ärtittiia angehören, wie ein kind der Mutter, denen Unge- horsam zur Natur, zur berschenden Gesinnung geworden ist.» Winer i. h. 270. 1.