Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve

tani a/, elsajátított nyelv általános nemzeti színezetét. így nem ritkán hallani nálunk is. hogy ez vagy amaz helyesen beszél ugyan magyarul, de nincsen meg beszédjében a magyaros zamat.

A görögül beszélő zsidók is igv jártak. Naponta görög szót hallván, naponta görögül társalogván, ha bár hallás után is. eltanulhatták a görög nyelvtan fö szabályait, és nyelvük szerkezete feltűnően elütvén a görög nyelv grammatikai szer- kezetétöl. helyesen alkalmazni is tanulták a görög nyelvtan szabályait.

Még a Hetvenesek görög nyelve is a görög nyelvtant illetőleg szabályos, noha zsidó szövegből szószerint híven tő- rekedtek görög fordításukat eszközölni.

A görög beszédnek kiváló sajátsága: a különféle múlt idők használása a történeti elbeszélésekben; és a feltételes alakító- sok az sí, sav vagy av szócskákkal.

Ilv föltételes mondatokban négyféle alakítást ismer a görög. Ha kutatjuk az új-szövetség görög nyelvét, azt látjuk, hogy a szentírók a görög mondattan szabályait ez ügyben nagyrészt helyesen alkalmazták. P. o.

1. si a jelentő móddal szerkesztve.

Máté 19. 10.

sí oűtcoc sotív 71 atría too xvttpíuToo . . . oő oop.ospei yxp.7y7/׳. (Ha ígv van dolga az embernek. . .. nem hasznos megháza- sodni.)

Itt si jelentő móddal fordul elő. mert tényleg létezőnek fogadjuk el a feltételt: ha így van és elismerik, hogy így van, akkor nem hasznos megházasodni: itt a görög nyelv si mellé követeli a jelentő módot, a szentíró alkalmazta is.

Kor. 1. 6, 2.ס oúz oíÓxts, cm oí ácyios tóv zóou.ov y.ptvoü7׳c; zxí si sv új/.ív xptvsTai ó zócp.os, iváaot sots zpiT/ipíwv s/.zyí7׳T<w; (Nem tudj á tok-e, hogy a szentek fogják ítélni e világot? És ha általatok fog megítéltetni a világ, méltatlanok vagytok-e, hogy kisebb dolgokról ítéljetek?)

Róm. 8. 25.

si Ói S oó 'ó'Xstou.sv, sX~í'£ov.sv, ói jTOV.OV/.; XTTSzÓs/OO.Sit/..

(Ha pedig reméljük, amit nem látunk, türelemmel várjuk azt.)