Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság

63

A szó, ecclesia, a görög é/./.xléio igének a leszármazottja, amely annyit jelent, mint kihívok; ebből kihívás és

ixxkwíz olyasmi, a mi kihívás vagy összehívás által jön létre. Minthogy pedig az összehívás csak értelmes lényekre, embe- rekre vonatkoztatható, ixvSkt\1íx annyit jelent, mint az embe- reknek egybehívott sokasága, társaság, gyülekezet.

Ily értelemben az ecclesia már Krisztus előtt mind az ó-szövetségben, mind a görög íróknál használatos volt. A Szent- írás görög fordításain kívül használta Thucydides, Polybius. Plutarch s mások.1

Az emberek ugyanis többféle módon jöhetnek össze s többféle oknál fogva képezhetnek társaságot, gyülekezetei, ősz- szegyülhetnek természeti szükség, szerződés, felsőbb parancs és összehívás folytán; ez utolsó módon egybegyült sokaságát az embereknek fejezi ki az ecclesia szó.2

Maga a czél is, amely miatt összejönnek, többféle lehet; innen az ecclesia szó általános jelentményében akár vallási, akár profán, politikai ezélú gyülekezetről mondható. Pl. 25-ik zsoltár, 5. v. gyűlöltem a gonosztevők gyülekezetét (ecclesiam malignantium). Bírák k. 20, 2. Izrael minden nemzetiségei az Isten népének gyülekezetébe (in ecclesiam populi Dei) jövé- nek, négyszázezer gyalog hadakozó. — Sirák íia k. 21, 20: •

• a katliolicismus. Ami ezenkívül vallási társulat van, az lehet vallási szövetkezel, (amint például az 1790/1: 26. t.-cz.-ben említett: evan- gelici utriusque confessionis,) de egyház nem; mert az egyház szó csak egy bizonyos vallási társaságot jelentett, egy bizonyos szervezettel s ez a kath. egyház. Legfeltűnőbb az egyház szónak a használata a protes- tánsoknál, akiknél semmi sincs abból, amit az egyház jogilag és törté- nelmileg jelent. Azért Luther mindenkor, a bibliafordításban is, amint csak tehette, a cdíirche» helyett mindenütt a «&6«16^6מ szót hasz- nálta. (1. Vosen i. mü 24. 1.) Amint azonban az 1790—1 : 26. t. ez. 4. §-a értelmében nálunk a protestánsok szervezetet kaptak (reservat sibi sua Maj est. Sacrat.. . stabilire ordinem), már egyháznak nevezik magokat, vannak püspökeik, espereseik, plébánosaik, káplánjaik. Hát a kath. egyház örvend annak, ha elnevezései másoknak is tetszenek ; de azért saját eredetét s teljesen különböző mivoltát sem takarhatja el ■ semmiféle vallási gyülekezet, ha katholikus szókkal takaródzik is.

1 Passaglia: De ecclesia Christi. 1853. 7—8. 1.

2 Palmieri: De Rom........................ 1887. 7. 1.