Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most
mm ják, hogy régente a halott mellére az Oltáriszentséget is reá helyezték, s ezen kívül a szentek egyes ereklyéit is velők zárták a koporsóba. Az előbbiről maga Nagy sz. Gergely pápa (lib. Dialog c. 24) tanúskodik, ki szent Benedekről említi, hogy egy fiatal szerzetes hullájának mellére helyezte az Oltá- riszentséget. Ezen, mindenesetre helytelen szokást már a III. karthágói zsinat megszüntette ugyan, mindazáltal a barbárabb népek között még a XII. században is divatozott. Föl kell említenem azt is, hogy némely országokban a középkor elején legkivált azon okból, hogy a későbbi utódok felismerhessék a sír fölbontásakor, hogy abban pap nyugszik, bizonyos gyónási, majd Credo formulát helyeztek az elköltő- zött pap mellére, mint erről több író tanúskodik. A koporsó használata vidékenkint változott, a szerint, amint itt vagy amott födeleden vagy födeles koporsó divatozott vagy egészen mellöztetett. A szemfedö, melyet a két klasszikus népnél láttunk, az öskeresztényeknél sem hiányzott, mert szent Jeromos fent idézett erős szavai után erről is nyilván említést tesz. Nagy Konstántin császár p. o. arany koporsó- ban tétetett nyugalomra és bíbor szőnyeggel takarták be. A koporsóba egyébiránt a holttestet arczczal fölfelé fordítva helyezték bele, s a koporsót olyformán tették a sírba, hogy a világiak arczczal kelet, az egyháziak nyugat felé néztek. Ennek oka az volt, mert még sírjaikban is jelképeztetni akar- ták az elhunytakkal, vajon a tanító vagy hallgató egyházhoz tartoztak legyen-e ? A tanító egyház tagjai, a papok, a nép- pel szemközt fordulva feleltek meg hivatásuknak, a tanítás- nak; a nép, a hallgató egyház tagjai, arczczal az oltár, a kereszt felé fordulva hallgatták papjaikat. Minthogy pedig a regi templomok keletelve, azaz hossztengelyökben kelet felé irányulva voltak, az oltár s ennek keresztje is kelet felé esett. Úgy kellett tehát fordítani az elhunyt hivöt, hogy arczczal keletre az oltárra nézzen; az elhunyt papot pedig, hogy arcz- czal liivei felé, nyugat felé forduljon. Midőn az elköltözöttet a leírt módon előkészítették a temetésre, az üldözések megszűntével kivétel nélkül, de.azelőtt is, amikor csak lehetett, fölvitték a halottat a templomba, s■ — 666 —
