Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
58 főbb rangra.»1 Könnyű ezt mondani, de tessék ahol volt, hol nem volt meséből történelmi igazságot előállítani! Guizot szintén minden adat nélkül azt mondja: «elvben úgy, mint tényleg, a papságnak a népektől törvényes elkülö- nítése a XII. század előtt volt körülbelül keresztül vive.»1 Hát ez nagyon furcsa bebizonyítása a felállított tételnek, hogy a katholicismus emberi mü s hogy az ősi kereszténység valami más volt, mint amilyennek a kath. egyházban jelentkezik. A dolog természete mondja, hogy annak az átalakulásnak erős, kétségtelen nyomokat kellett volna hagynia a történe- lemben, amelyekre a protestánsoknak egvértelmüleg csak rá kellene mutatóink, hogy pellengérre állítsák a katholikusokat. De nem teszik, mert nem tehetik. Amiből a tudomány embere azt a világos és egyszerű következtetést vonja, hogy a pro- testantismus ilyen alapon, ilyen önigazolás mellett ugyan nem vitte volna többre, mint a IV. század donatistái, ha a XVI. század «sic volo, sic juebo»-ja nem áll a háta mögött. A jelen század protestánsai a múltnak hasztalan vaju- dásai után elhagyták Luthert és Kálvint, el az isteni eredetű kereszténységet, de azért megmaradván protestánsoknak, ratio- nalistákká lettek. Emberi eredetű kereszténységüket pedig, mint valamely bölcseleti rendszert, a Semler-Baur-féle hypo- thesis alapján tervezgetik. Sokan sokféleképen, ha még egyál- talán a kereszténységre, mint vallási rendszerre adnak valamit Ez a hypothesis az első kér. században nem lát egyebet, mint küzdelmeket, az apostolok meghasonlását, a petrinusok és paulinusok pártját. Vajúdtak a kér. tanok a zsidó-keresz- tény és a pogány-keresztény elem szerint. A küzdelemnek a két párt között a II. század közepén olyforma megalkuvás vetett véget, hogy közös megállapítás szerint az ősi kérész- ténység mindkét párt tanai egyesítésével katholicismusszá vált, létrejött a kath. egyház, amint az már sz. Irén irataiban nyi- latkozik. Azért ők — a bauristák — mint protestánsok sz. Pált, követik, a compromissum előtti kereszténységet. 1 2 1 Ranke Lipót: A római pápák az utolsó négy században. Ford. Lehr Albert. 1885. I. k. 7—9. 1. 2 Az európai polgárosodás története i. mü I. 176. !.
