Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Palotay László: A katholikus egyház és a lelkiismereti szabadság
593 hatatlan tévelyböl a gondolat zsarnokának tartják, holott annak őre, ereje, tápláléka, élete. Mit használna az ész, mit a gondolat, ha az embert az igazságra, és az öt megillető tökéletességre nem vezetné ? Az igazság az észnek nem zsar- noka, hanem barátja. Természetfeletti bölcsességgel telvék erre nézve az Üdvözítőnek szavai: «Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal tanítványaim lesztek. És meg- ismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket». Ján. 8, 31—32. Mely szavakkal összehangzók az Após- tolnak szavai: «Az Űr lélek, ahol pedig az Űr lelke, ott a szabadság» Kor. II. 3, 17; és másutt: «Nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadé, mely szabadságra Krisztus szabadított fel minket». Gál. 4, 31. Es az apostolok leje- delme mondja: «Mint szabadok, de kik a szabadságot nem a gonoszság palástjául használjátok». Péter I. 2, 16. Tehát az igazság az észt békába nem veri, hanem szárnyakat kölcsö- nöz neki az igazságnak elérésére; nem alacsonyitja le, hanem fölemeli; nem gyilkolja meg, hanem élteti; nem szolgává, hanem szabaddá teszi; nem alázza meg, hanem felmagasztalja, és Istenhez, az igazságnak forrásához hasonlóvá teszi. Igen is az ember szabad, és pedig annál szabadabb, mennél jobban kibontakozik a tévely és a tudatlanság homá- lyából, és magát az igazságnak alárendeli, valamint a bölcs- nek gondolkozása is annál szabadabb, minél inkább alá van vetve az igazságnak. Egyúttal át kell látnunk, hogy a tudó- mányok mindannyi törvények, melyek a gondolatot szabá- lyozzák, meghatározzák és körülírják ; vagyis, minden igazság és tudomány nem más, mint egymás közötti viszonyos igaz- ság, mind megannyi törvények, melyeknek az ész köteles magát alárendelni. Miért is, aki a gondolatnak és lelkiismeretnek fel- tétlen szabadságát vitatja, annak minden igazságot tagadni, minden tudományt lerontani, minden kötelmet felforgatni és minden törvényt lábbal kell tapodni. Vagyis egyszerűen állí- tani, hogy az emberi gondolat és lelkiismeret szabad, felette mi sem áll, annyi, mint bensöleg és szükségképen állítani, nincs Isten, nincsen változhatatlan erkölcsi törvény, hogy az emberi ész önmagától van, a legfőbb törvényhozó, szóval 38 «Hittudományi Folyóirata 1891.
