Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Palotay László: A katholikus egyház és a lelkiismereti szabadság

586

nek. tetszik vagy nem. a gondolat magát alávetni tartozik.. Több bölcselő az egyik vagy a másik tudományt kigúnyolta, vagy tagadta; pl. az eszmetant, a természeti hittant kinevette, de a gondolkozástant, mint amely az emberi gondolatnak szent és sérthetetlen törvénytára, a maga köréből senki sem merte száműzni, vagy megtámadni. Ki merné állítani: az én gondolatom jelenben és jövőben szabad, ezen szabad gondolat nevében megvetem a gondolkozástant. A szabad gondolatnak ez a fellázadása a gondolkozástan ellen, esztelenségnek, s ki azt követelné, elmezavarodottnak neveztetnék. Tehát az emberi gondolat átalában nem szabad, el kell ismernie és fogadnia a gondolkodástan által alkotott szabályokat, mint a melyek az emberi természetnek kifolyásai.

Akik tehát azt hirdetik, a gondolat szabad, vagy nem vigyáznak arra, amit mondanak, vagy tévedésbe akarják juttatni a tudatlanokat.

Hogy ezt az igazságot megerősítsük, vegyünk szemügyre egy mindennap tapasztalt dolgot. Ki nem tudja, hogy az emberek közt mindig voltak, vannak és lesznek ezer és ezer- féle kérdések és vitatkozások. Elődeink semmi tárgy felett nem vitatkoztak mindaddig, míg annak határát és értelmét nem körvonalozták. E mód manap ismeretlen; szeretnek az emberek minden felett vitatkozni, s ez szerintük a gondolat- szabadsághoz tartozik. Ekként vitatkozva megkülönböztetést nem tesznek, hanem minden dolgot összezavarnak, az erkölcsi érzelmet sértik és alapját lerontják. Vitatkoznak a szabadban, otthon, az iskolákban, a fejedelmek és a miniszterek irodái- ban, a törvényszék és törvényhozás termeiben, nyilvánosan és magánosán, szóval és írásban. A világ manap, jobban mint valaha, politikai, vallási, tudományos és kereskedelmi vitat- kozásokban el van merülve és nincs tudomány vagy ipar, mely körül eszmecsere nem foly. Mily sok beszéd, mily sok felelet! vádolás, védekezés, az ellen tévedéseinek kimutatása, saját elvének vitatása, vagy valamely igazságnak megvilágosí- tása végett, mily sok könyv került ki a sajtó alól, ami a jövőben még gyakoribb leend.

Az emberinem történetében ez általános ténvnvel szem