Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Pályázatok

536

helyett a rózsafüzér elnevezés használata. Mindenesetre szép ez utóbbi elnevezés is, mely a német Rosenkranz fordítása; azonban mélyértelmüség dolgában nem versenyezhet az díva- 80-val s nem is fogja ezt kiszorítani jámbor és ájtatos népünk felfogásából. Mert valóban szép és találó elnevezés ez: olvasó! melyet ha valaki kezébe vesz s ennek vezetése mellett végzi imádságát a Bold. Szűz tiszteletére, bár nem ismeri a betűket, mégis a legszebb dicséretekkel magasztalja a Szűz- anyát, mintha csak könyvből olvasná. Nem csoda tehát, ha az anyaszentegyház látható fejei mindig különös előszeretettel ajánlották a híveknek s jelenleg uralkodó szent atyánk. XIII. Leó pápa is lángoló buzgalommal köté szívünkre ez egyszerű, de fönséges áj tatosság gyakorlását.

Végre midőn a természetre már a novemberi ködös lég borongása nehezül s az egyházi év vége felé közeledik, az anyaszentegyház még egyszer megemlékezik a Bold. Szűzről, midőn nov. 21-én ünnepet szentel a Bold. Szűz templomban való bemutatásának emlékére. Asszonyunk Máriának templomba jelentése néven fordul elő ez ünnep az Érdi-codexben.

Szentek ünnepei. Miként az égen nemcsak a nap és hold. hanem szende fénylő csillagok is ragyognak: hasonlóképen a kath. egyházban Urunk és a Hold. Szűz ünnepei mellett a dicsöült szentek emléknapjai is tündökölnek. Ezek legiyagyobb részben nem tartoznak a nyilvános ünnepek sorába épen úgy. mint a Máriaünnepek egynémelvike s csak az anyaszentegy- ház kegyeletes megemlékezésének napjai az illető szentek tiszteletére felajánlva. Legjobb lesz sorrendben haladnunk, hogy ez ünnepnevek közül azokat, melyek érdekes nyelvi sajátságokat tüntetnek fel, kiválogassuk, megemlékezve alka- lom adtán Urunk egv-két ünnepéről is, melyek jelenleg már nem tartoznak a nyilvános ünnepek közé.

Ha a legrégibb magyar naptárt, mely a müncheni codex- ben foglaltatik, a mostanival összehasonlítjuk, szembeötlő különbségekkel találkozunk nemcsak az egyes ünnepek eine- vezése-, hanem sorrendjökre nézve is. Sok szentnek más napon ünnepelték emlékezetét a hajdankorban mint manap- ság; sokról a mai naptárokban említés sincs téve; ezek idő