Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Vajó József: Néhány szó szemináriumaink tantervéhez
515 lekről azt mondta, hogy a németeknek a szívok beteg, nem az eszök; a magyarokról nagyon sok esetben elmondhatjuk azt, hogy a hit dolgában az eszök beteg, nem a szivök. A katekizálás minden egyházmegyében el van rendelve, de vájjon megtartják-e mindenütt kellő módon ? A vallás tanítása a jiapnak fő feladata, e nélkül a plébános nem pásztor. Sok dolog működik közre a hitoktatásban. De az bizonyos, hogy akkor fog elérni a hittanító nagy eredményeket, ha a hit igazságait az ember tehetségeinek megfelelő módon adja elő. Ha a pap a lelki tehetségek természetét tudja, ha azoknak hatását egymásra ismeri s ennek megfelelő módon tanít, akkor az ember örömmel ragadja meg az előadott tanokat. De ezen tehetségek ismeretére csak alapos bölcselettel juthatni. Hitünk keletkezése s megőrzése észbeli okokon alapszik; az észnek mindig be kell látnia a tannak hivésre méltó voltát. És erre ismét az alapos bölcselet képesíti az egyébkent müveit észt, A jó, alapos philosophia, a tudományok újabb eredmé- nyeit felhasználva, észbeli okokkal megmutatja az emberi ész- nek korlátoltságát; megmutatja azt, mi hitünknek az alapja, mi az észnek joga és mi kötelessége Isten kinyilatkoztatása- val szemben. Hitünk sok dogmájának igazságát magában soha be nem láthatjuk, de eszünk mégis látja, hogy a hit a leg- észszerűbb cselekedet. Ha valaha, akkor a mai korban készen kell lenniök papjainknak arra, hogy a mi hitünknek, a bennünk levő reménységnek okát adták minden teremtménynek, ki azt számon kéri. Ha a pap ismeri az ész természetét, tudja jogait és kötelességeit; ha nem korlátozza Isten legnagyobb ajándé- kát ott, ahol azt korlátozni nem kell; ha nem enged tért az észnek ott, hol annak joga nincs: akkor hitünk igazságáról a leg- magasabb műveltségű embert is könnyen meggyőzi. De ha valaki ezekkel tisztában nincs, napjainkban a közép müveit- ségü emberrel sem boldogulhat. A mai kornak bölcseleté követeli a paptól azt, hogy alapos bölcseleti ismeretekkel bírjon. A philosophia, amint azt az egyetemeken előadják, semmi áron nincs a vallás előnyére. A legfőbb rendszer ignorálja Istent; vagy ha föl- veszik Isten létét, akkor a vallást és az észt mint teljesen 33*
